Lőcsei fehér asszony emlékmű

Az emlékmű Hermann Gusztáv tervei alapján készült 1898- ban

Az emlékmű körüli kerítést és növényeket Hermann Lajos adományából létesítették 1900 - ban. 

Lőcsei fehér asszony - Korponayné Géczy Julianna (kb. 1680 – 1714)

Korponayné alakja a magyar történelem egyik legtragikusabb és legellentmondásosabb figurája. Élete a Rákóczi-szabadságharc viharaiban telt, ahol a hűség és az árulás határmezsgyéjén egyensúlyozott.

Kulcsfontosságú adatok

Született: 1680 körül, Osgyán (ma Ožďany, Szlovákia).

Kivégezték: 1714. szeptember 25., Győr.

Család: Apja Géczy Zsigmond kuruc ezredes, férje Korponay János, a császárhoz hű nemes.

A lőcsei epizód: Legenda vs. Valóság

A köztudatban Jókai Mór regénye nyomán úgy él, mint az asszony, aki szerelmi viszonyt folytatott Andrássy István kuruc generálissal, és ellopta a város kulcsait, hogy beengedje a császári csapatokat.

A legenda: Julianna áruló, aki egy csókért vagy hatalomért feladta Lőcsét.

A történelmi tény: A mai kutatások szerint Lőcse nem árulás, hanem szabályos katonai tárgyalások és kapituláció révén került a császáriak kezére. Julianna valószínűleg csak közvetítő volt a felek között.

Bukás és kivégzés

A szabadságharc után Julianna újabb politikai intrikákba keveredett. Olyan levelek kerültek hozzá, amelyek a felkelés újraindításáról szóltak. Hogy mentse magát és családját, jelentette a levelek létét a bécsi udvarnak, de a bizonyítékokat elégette. Ez mindkét fél gyanúját felkeltette.

1712-ben letartóztatták.

Kínozták, majd felségsértés vádjával halálra ítélték.

Ő az egyetlen nő a magyar történelemben, akit ezen a jogcímen végeztek ki (Győr főterén fejezték le).

Emlékezete

Alakja számos írót megihletett (Jókai mellett Krúdyt és Ady Endrét is). Egyszerre látjuk benne a nemzetvesztő árulót és a politika áldozatává vált mártírt. 2014-ben, kivégzésének 300. évfordulóján Lőcse városa ünnepélyesen rehabilitálta az emlékét.