Lanstyák István
Más - egyéb
* Losonc, 1959. július 13. – / nyelvész, egyetemi tanár ; ; Füleken és Selmecbányán végezte a gimnáziumot (1978-ban érettségizett). A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet (1983-ban). 1983–1986-ban a selmecbányai előkészítő gimnáziumban tanított, 1986-tól a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének aspiránsa, adjunktusa (1989-től), docense (1999-től), professzora (2012-től). Kandidátusi (PhD) fokozatot 1995-ben szerzett. 2001-től a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda munkatársa. Tanulmányait, nyelvművelő írásait szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban publikálja. Több tanulmánykötet társszerzője. Kutatási területe a szociolingvisztika, ezen belül a kétnyelvűség-kutatás és a dialektológia. Fordításelméleti kérdésekkel is foglalkozik. Sajtó alá rendezte (Repiszky Tamással) Fábry Zoltán Üresjárat 1945–1948 című naplóját (1991). 2001-től részt vett a Szent Pál Akadémia által készített modern Újszövetség-fordítás nyelvi ellenőrzési munkálataiban. ; Díjak: Posonium Irodalmi Díj Fődíja (2001). ; Dunaszerdahelyen él. ; ; Főbb művei: ; Magyar nyelvhasználat – iskola – kétnyelvűség(Szabómihály Gizellával), 1997, ; A magyar nyelv Szlovákiában, 2000, ; Magyar nyelvtervezés Szlovákiában (Szabómihály Gizellával), 2002, ; Nyelvből nyelvbe, 2006.