Kőtés

Története: ; Elkészítésének tudománya anyáról leányra szállva maradt fönt, egyes elbeszélések egészen a honfoglalás korig vezetik vissza eredetét. Eszerint őseink sikerrel alkalmazták daganatos betegek gyógyulási folyamatában, mint kizárólagos táplálékot. Szakirodalom nem ismert. Az étel a mai napig a köznép birtokában van és maradt. A szegények édességének is hívják. Számukra az étel a teljességet is képviselte mivel mind az öt elem szükséges az elkészítéséhez: ; - a föld, amelyből a gabona termett, ; - a víz, amely nélkül nem volna csíra sem búza, ; - a levegő, mely nélkül a búza csírázásakor befülled, megpenészedik, a sütésnél pedig a beleszúrt nádszálon át távozik az ételből ; - a tűz, a nap erejével és a hosszan tartó sütési folyamattal ; - és az emberi tényező a napokon át tartó állandó gondoskodás és odafigyelés. ; ; A nagyvilágot járó borászaink valamint saját kutatásaink és ismereteink alapján kizárólag magyarok ismerik, fogyasztják és készítik az ételt. Az elkészítésének igényességére, valamint a cukor egyre szélesebb körben való elterjedésére vezethető vissza az egyébként megmagyarázhatatlan szomorú tény, hogy a magyarok körében is csupán némely vidéken és egyre kevesebb helyen ismerik, míg máshol, gyakran az ismert területekhez egészen közel eső helyeken teljesen ismeretlen. Sok településen csupán egy-egy nagyon idős gazdasszony ismeri készítésének tudományát. Felméréseink alapján az újabb generáció érkezésével az étel sok helyütt így került ki teljesen a település köztudatából.&nbsp,

Ennek ellensúlyozására a felvidéki Kürtön 10 éve indult el a kezdeményezés, a Kőtéskóstoló, ami 4-5 év alatt fesztivállá nőtte ki magát. Itt az ételt nem csak kóstolni lehet, de elkészítésének tudománya is a gyakorlatban megtanulható, szakmai előadások és figyelemfelkeltő kiegészítő programok segítik az embereket visszavezetni az étel értékének becsüléséhez elősegítve így annak fennmaradását magyar közösségünkben. A sok száz látogató, akik utoljára nagyanyjuk konyhájában kóstolták az ételt évről évre gyarapszik. Már a rendezvény előtt hetekkel sorra kerülő közös búzaválasztás iránt is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik. Van kezdeményezés a csíráztatott búza porított formában való forgalomba hozására az étel elkészítésének megkönnyítésére, de annak állaga sem íze nem hasonlítható az eredetihez. A tapasztalt háziasszonyok és igazi kőtésrajongók tetszését a porított csírából készült kőtés nem nyerte el. ; ; Elkészítése: ; A gabona szemeket egyenként ki kell válogatni a csíráztatás előtt. Sem sérült, sem egészségtelen, sem félbetört szem nem kerülhet a csírázásba, mert körülötte a csíra megromlik, megrohad, megpenészedik és az egész átveszi a romlott ízt. Az étel nem készíthető el pontos mértékegységekben megadott recept alapján. A búza minőségétől és csírázási folyamatától függ a ledarált csíraléhez szükséges víz mennyisége. Ki-ki saját ízlése szerint használ különféle lisztet a simább ill. az ikrásabb kásaállag eléréséhez. A sütőedény aljába mindenkor, de néha a nyers tészta tetejére is öntenek kevés levet. Ha nem szúrunk a sütés előtt nádszálat a tésztába, a levegő nem tud eltávozni ezért a széle kiforr, néha kifut az edényből. ; Vannak akik fele, vagy kisebb arányban rozsot csíráztatnak a búza mellett -bár a csírázási idejük nem mindig azonos – az édesebb íz elérése miatt. A csírázási folyamat utolsó fázisában fokozott figyelemre van szükség, mert ha a csíra hegyei zöld színt kapnak a kőtés keserű lesz. Ha a csírázás elérte a tetőfokát le kell darálni, mert 4-5 órával később már elkezdődik a zöldülés. A gyökérmaradványoktól leszűrt lé kizárólag fagyasztva tárolható. A megsült kőtés viszont hetekig romlatlan marad.