Kurtaszoknyás falvak népviselete és hagyományőrzése
Kulturális örökség
Kéménd az Alsó-Garam-menti kurtaszoknyás hat falu (Kéménd, Bény, Kőhídgyarmat, Bart, Garampáld, Kisgyarmat) központja. Jellegzetes női viselete a kurtaszoknya különlegesnek mondható, melyet a világon csak ebben a hat faluban viseltek és viselnek. ,
Bemutatom Jancsovics Emerencia menyasszonyi viseletét. A lakodalmat 1931. október 15-én tartották Kéménden. ; Az ing gyolcsból készült, melynek az ujjait vásárolt csipkéből készítették, fehér szalaggal díszítették – karravaló. ; Az ingre került a pruszlik, melyre pofándlit (hurkaszerű farpárna) varrtak csípőtől csípőig. A pofándli tartja a szoknyákat és erősíti a csípőt. A test alsó részére az ing fölé felkerülnek az alsó szoknyák, melyek bársonyból és posztóból készültek és zöld selyem szalaggal voltak beszegve. A menyasszony hat alsó szoknyát viselt. Az alsó szoknyákra felkerült a vastagselyemből készült szoknya, mely rózsaszínű (testszínű) volt. ; A selyemszoknyára felkerült a kötény, amely körül takarta a szoknyát. Körülköténynek nevezték. A csípőt körülkötötték fehér szalaggal, melyből elöl masnit kötöttek és ezt elibevalónak nevezték. ; A menyasszonyi viselet szoros tartozéka a nyecces kendő. A kendőt hátul farravaló (szalag) díszíti. ; A nyakat ezüstgyöngy és gyöngybevaló díszíti, mely fehér szalagokból készült. ; A fehérharisnyára felkerült a ráncostorkú, csörgő, csikorgó, forgatós piroscsizma. ; A fejet tornyos koszorú díszíti, mely virágokból, rezgőből, pillangókból készült. A fejet hátul kiskoszorú díszítette, melyből szalagok lógtak a szoknya hosszáig. ; Az esküvőre a menyasszony kezében kezibevaló volt, mégpedig, imakönyv, rózsafűzér és zsebkendő. ,
Adatközlő a fekete kötényt viselő menyasszony, Jancsovicsné Mocsi Veronika, 1914-ben született, 2010-ben hunyt el. ; Azért van fekete kötényben, mert őt még nem kérte ki a vőfély. Csak a kikérés után öltöztették a fehér körülköténybe. ; A „Kurtaszoknyás falvak” hagyományőrzői hűen őrzik a viseletet, valamint ápolják dédapáink hagyományait.