Kósa János, Krémer

* Tornalja, 1914. augusztus 19. –  † New York, 1973. április / szociológus, történész, író, egyetemi tanár ; ; A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen történelmet hallgatott és ott doktorált 1937-ben. 1937–1938-ban a bécsi Magyar Történetkutató Intézetben volt ösztöndíjas, 1940–1947-ben gyakornok, majd tanársegéd a budapesti tudományegyetemen. 1947-ben a szegedi tudományegyetem magántanára lett. 1949- ben elhagyta Magyarországot. 1952-től szociológiát adott elő a montreali George Williams Egyetemen, majd 1964–1973- ban a bostoni Harvard Egyetemen a családi egészségügy problémáit kutató intézetet vezette. Több hazai folyóiratban jelentek meg tanulmányai. Az USA-ban a bevándorlók szociológiájával, népességstatisztikával foglalkozott. ; ; Főbb művei: ; Pest és Buda elmagyarosodása 1848-ig, 1937, ; Adalékok a vármegyék magyar nyelvhasználatának történetéhez, 1938, ; A budapesti selyemipar kialakulása, 1939, ; II. Rákóczi György (életrajz), 1943, ; Thomas Mann a humanista, 1945, ; Land of Choice: The Hungarians in Canada, 1957, ; Two Generations of Soviet man, 1962.