Komáromból jön egy fekete hintó

Komáromból jön egy fekete hintó, ; Abba ül a komáromi főbíró. ; Az hozza az új regruták gyászos levelét, ; Sok kislánynak szomorítja a szívét. ; ; Tele van a temetőárok vízzel, ; Tele van a szívem keserűséggel. ; Jó az Isten, ki a vizet széjjel árassza, ; Bús szívemről a bánatot lemossa. ; ; Azt gondoltam, nem köllök katonának, ; Gondját viselëm az édesanyámnak. ; De már látom, nem viselëm gondját szegénynek, ; Oltalmára bízom a jó Istennek. ; ; Körös-körül fodros rózsám köténye, ; Gyáva legény, kinek nincs szeretője. ; Nékem is volt kettő-három, de már elhagyott, ; Már ezután, mint a madár, búsulok.