Kneif József tanító sírja

Élete és családja ; Kneif József, 1875. augusztus 29-én Tabajdon született. (A sírkövén a dátumot elírták!) ; Felesége: Király Janka, 1881. május 2-án született, Börzsöny településen. ; Kneif József iskolai képzettségei: elemi iskola (Budapest, 1881. szeptember 1. - 1886. június 16.), polgári iskola (Budapest, 1886. szeptember 1. - 1890. június 28.), Tanítóképző iskola Budapest, 1890. szeptember 1. - 1894. június 16. ; Gyermekei: Kneif Tibor, született 1909. december 8., Kneif Piroska, született 1911. május 10., Kneif József, született 1913. december 18. Mind a három gyermek az édesapjuk pályáját választotta, s a Tibor és a Piroska is a vágai iskolában tanítottak. ; A legidősebb, Kneif Tibor, papnak tanult, de a pappá szentelése előtt beleszeretett Pethő Ilona tanárnőbe, akit feleségül vett. Tanítói pályára lépett, s később a vágai katolikus iskola igazgatója lett. Hazavesztés után Magyarországra kellett költözniük, Esztergomban találtak új otthonra. Kneif Tibor, Esztergomban a Kereskedelmi Szakiskola igazgatója lett. Felesége, Pethő Ilona pedig az esztergomi Kossuth Lajos Általános Iskolában volt tanárnő. A Belvárosi temetőben alusszák örök álmukat. Az egyik fiuk, Kneif Tibor a németországi Freinen Universität, Berlin egyetem professzora is volt. ; A középső gyermek, Kneif Piroska és a férje, Palkó Pál is pedagógusok voltak, a vágai katolikus iskolában tanítottak. Az impériumváltáskor nekik is távozniuk kellett Vágáról. A határ túloldalán, Dorogon telepedtek le. Mind a ketten Magyarországon, a dorogi Zrínyi Ilona Általános Iskolában lettek tanítók. Palkó Pál egy darabig igazgatója is volt az ottani iskolának. Gyermekeik is pedagógusok lettek. ; A legkisebb gyermeknek, Kneif Józsefnek Psenalz Katalin lett a felesége, mindketten Hidaskürtön tanítottak. A hontalanság éveiben, kényszerből, onnan települtek át a magyarországi Sopronkövesdre, ahol a sopronkövesdi Állami Általános Iskolában folytatták a pedagógusi pályájukat, halálukig ott is éltek. Sopronban, a Szent Mihály temetőben vannak eltemetve. Két fiuk született: a József és a Csaba is építész lett. Csaba később kitelepült Svájcba. ; Kneif József feleségének a testvére, Király Mária (Mici néni) is pedagógus volt, s ő is a vágai iskolában tanított. ; Vágai tevékenysége ; 1894-ben a 19 éves Kneif József személyében új tanítót kap a falu, aki 1924-ben megalapítja az önkéntes tűzoltószervezetet, amelynek parancsnoka lesz. A szervezet tevékenysége nem csak szűk, szakmai területre korlátozódott, a tűzoltók volt tanítójuk vezetésével színdarabot kezdtek játszani, melyben Király Mária - Mici néni volt segítségére. ; Munkájuknak eredményeként 1926 telén bemutatásra került "A lourdes-i csoda" című színdarab, amellyel kezdetét vette az 1990-es évek elejéig tartó folyamat, s amelyet csak a második világháború és az azt követő nehéz évek tudtak 12 évre félbeszakítani. ; A lourdes-i csoda előadására az iskola egyik tantermében került sor. A siker nagy volt, az előadást többször meg kellett ismételni. ; Vezetésével egymás után alakultak a kultúrcsoportok a tűzoltószervezet mellett, az iskolában. Létrejött a dalárda, a "SZEMKE" és a "SZKIE", a Kneif Tibor irányította "Széchenyi Magyar Kultúregyesület" és a Presinszky Ferenc vezette "Szlovákiai Katolikus Ifjúsági Szervezet". A két szervezet egymással versengve állított színpadra új és új darabokat, az iskolában pedig a tanítóság, s köztük Kneif Ilona törődött az utánpótlással. A felnőttek számára évente két-három bemutatót tartottak az őszi és a koranyári időszakban, valamint farsangkor. Az iskolában minden karácsonykor pásztorjátékot mutattak be, az iskolaév végén pedig mesejátékkal köszöntötték a szülőket, iskolatársakat. Néhány cím a nagy sikerek közül: A falu rossza, Gyimesi vadvirág, Kolduskisasszony, Piros bugyelláris, A csácsai pusztán, Árva Bandi, Egy kis senki, Sári Bíró, A bor, A fehérvári huszárok és a Katóka őrmesterné. ; Kneif József 1925-ben nagy mértékben hozzájárult a magyar nyelvű népkönyvtár létrehozásához is. Józsa Ferenc képviselő-testületi tag javaslatára 1925. április 30-án magyar nyelvű közkönyvtár létrehozását határozta el a képviselő testület. A könyvtárat háromtagú könyvtártanács irányította. A tanács titkára és a könyvtáros Kneif József kántortanító volt. ; Olyan emberré vált a faluban, akiről csak tisztelettel beszéltek. "Szigorú, erélyes volt." "Mindent megkövetelt." "Kacifántos egy ember volt." - emlékeznek rá napjainkban öregjei, és hozzáteszik: "Jó tanító volt."