Kéri Borgia Ferenc
Más - egyéb
* Kenézlő, 1702. október 10. – † Nagyszombat, 1768. december 1. / csillagász, fizikus, történész, egyetemi tanár ; ; Nevét írják Kérynek is. A filozófiát és a teológiát a nagyszombati, majd a bécsi egyetemen végezte. Mint jezsuita tanár több helyen működött (Szakolca, Nagyszombat, Graz, Bécs), filozófiát, teológiát, görög nyelvet és fizikát adva elő. Magyarországra visszatérve előbb Budán, majd Kassán volt a papnevelde elöljárója. 1735-től tanított a nagyszombati egyetemen, 1752–1754-ben és 1762–1764-ben az egyetem rektora. ; A csillagászat első művelője volt Nagyszombatban (1735–1736), még a csillagda felállítása előtt, műszereit (tükrös teleszkóp stb.) saját kezűleg kellett elkészítenie. Első rektorságának idejére esik a maga korában rendkívül jól felszerelt egyetemi csillagvizsgáló alapítása, és nagyon valószínű, hogy ebben neki is nagy szerepe volt. Csillagászattal egyébként már korábban is foglalkozott, értekezést írt az 1729-1730-ban megfigyelt üstökösről. Munkásságának maradandóbb értékét képviselik távcsőépítői eredményei. Talán a híres angol tükrös távcsövek magas ára és nehéz beszerzési lehetősége késztette őt arra, hogy maga kísérletezzen homorú távcsőtükrök fémanyagának előállításával és csiszolásával. Kísérletei, amelyekkel az 1730-as évektől foglalkozott, oly sikeresek voltak, hogy kortársai és a későbbi jezsuita szerzők is a legnagyobb dicsérettel emlékeznek meg munkájáról. Fizikai tárgyú művei közül három mechanikai, egy fénytani kérdésekkel foglalkozik. Könyvei korának fizikáját magas színvonalon tárgyalják és azt az eszmei küzdelmet tükrözik, mely a kartezianizmus és a newtonianizmus között akkor folyt. Kéri munkái a két szemlélet közti eklektikus álláspontot képviselik. Mint történész a bizánci forrásszövegek magyar vonatkozásait szedte össze. ; ; Főbb művei: ; Dissertatio astronomica de cometa viso 1729 et 1730, 1736, ; Epitome historiae Byzantinae I–II., 1738–1742), ; Dissertatio physica de Corpore generatim…, 1752, ; Dissertatio de causis motuum in corporibus, 1754, ; Dissertatio de luce eiusque proprietatibus,1756.