Kármán József emlékműve

Kármán József, felvilágosodás kori író (Fanni hagyományai, A nemzet csinosodása), lapkiadó (URÁNIA), színházszervező  (1769 Losonc - 1795 Losonc). Művei és emléke egy fél századra feledésbe merültek és csak a reformkorban fedezték fel jelentőségét. A szülőváros pedig csak száz évvel halála után állított emléket nagy fiának. 1896-ban a millenniumi ünnepségek fénypontjaként került sor a Kármán emlékek felavatására. Innen datálható a napjainkban is élő Kármán-kultusz is. Eredetileg a  M. Kir. Állami Főgimnázium bejáratával szemben egy kis ligetben avatták fel a „hazai, immár kipróbált kőanyagból“ készült, faragványokkal díszített, vésett feliratú, 4 m magas emlékoszlopot. Ugyanakkor  a közelben álló szülőházat is megjelölték egy sötét gránit emléktáblával. Kármán feltételezett sírhelyét jelölő fehér márványobeliszk csak egy évvel később került helyére a református temetőbe, ahol azóta is áll. 1945-ben az ország- és rendszerváltás után az emlékművet és az emléktáblát is eltüntette a hatóság. Az emlékoszlop - melynek helyére szovjet katonák emlékműve került - a református templom kertjének bokrai közt a nyilvánosság elől elzárva volt 1969 március 24-ig, amikor a helyi Csemadok kezdeményezésére jól látható helyre, az 1945-ben megsemmisített 1848/49-es honvédemlékmű helyére állították. A szlovák nyelvű felirattal kiegészített emlékművet Kármán József születése 200-ik évfordulóján több napos rendezvénysorozat keretében ünnepélyesen újraavatták. ; ; 1896 – 1944 között a losonci gimnázium, illetve a város által rendezett emlékünnepélyek, koszorúzások helye. ; 1969 óta a Csemadok Losonci Járási Bizottsága és Alapszervezete által rendezett Kármán Napok keretében rendezett emlékünnepélyek, koszorúzások helye. ; 1993 óta a Kármán József születésnapja (március 14) és Március 15-e közös megünneplése, az ehhez kapcsolódó koszorúzások állandósult helyszíne.