Karikásostor Gömörpéterfalán

A karikásostor elsősorban a pásztorok munkaeszköze volt, de sok esetben előfordult az egyszerű emberek körében is, illetve a gyermekek kezében, látván, hogy hangosat lehet vele cserdíteni, vonzotta a gyermeki szenvedélyt! ; Az ostorcserdítésnek több fajtáját ismerjük, elnevezésüket elsősorban arról kapták, hogy milyen pásztor használta őket. Erre nem volt különösen szabály, de volt példa, hogy az idős pásztor felsorolta őket. Ilyen a csikós, kanász gulyás-csordás. Juhászoknak nem volt szükségük különösen ostorra, az ő munkaeszközük a kampósbot volt, ettől függetlenül szinte mindenki tudott bánni a karikással. ; A virtusjáték abban rejlett, hogy ki tud nagyobbat cserdíteni a karikással, illetve azok, akik gyakrabban forgatták a kezükben, még pontosan is tudtak vele csapni, nem csupán megszólaltatni! ; ; Emlékezet Gömörpéterfaláról: ; ; „Annak idején tudtam, gyerekkoromba. Akkor ott kinn a pusztán minden ilyenünk volt. Ott valódi betyáremberek voltak. ; Ha egy juhásznak nem volt ostora, akkor nem volt juhász, vagy aki nem tudott csapni vele, akkor az nem volt juhász! ; Volt, hogy valami vesszők felállítva, és azt próbáltuk eltalálni, de mint gyerekek. Hát a pusztán nekünk ez volt a játék.” ; (Ádám István – Bodajszi Barna) ; ; „Fontunk az ostort kenderből, nyolcágút. Jártunk az ökörrel, mikor szabad vót az ökör, vittük a legelőre. Tudtam pontosan is csapni az ökörrel. A készítést nagyapámtó tanultam. ; Használták pásztorok, akik jártak énekelni a házhoz sorba. Azok használták.” ; (Illés Géza)