Kakaslomnici Alexandriai Szent Katalin-templom, exteriér

13. századból származó keletelt templom, a 15. század elején gótikus stílusban építették át. A templom legfontosabb értéke a sekrestye északi falán fennmaradt, 1317 körül készült Szent László falkép-ciklus, amely az üldözés, a birkózás és a lefejezés jeleneteit tartalmazza. A szentély freskói a 14. századból valóak. ; A templom titulusa szokatlan a mai – akár katolikus hívő – embernek: e szent ma alig ismert, sőt, azok közé tartozik, akiknek alakja a legendák homályába vész, s erősen valószínű, hogy történetileg nem létezett. A korai középkortól azonban igen jelentős volt a tisztelete: Mező András kutatásai szerint a középkori Magyarországon a női szentek közül – Antióchiai Szent Margitot és Szent Erzsébetet követve a harmadik leggyakoribb templom-titulus Szent Katalin volt. Ő is a virgines capitales négyesébe és a segítő szentek 14-es csoportjába tartozik – elsősorban a haldoklók védőszentjeként tisztelték. Egyes adatok szerint népszerűsége a korai középkorban Szűz Máriával versengett, s pl. őt ábrázolják a legszívesebben a női szentek közül a magyar középkori táblaképeken is: karddal, kerékkel, ami vértanúságára utal. ; Alexandriai Szent Katalin a bölcs nő, aki legyőzi vitában a pogány tudósokat, és igaz hitét a vértanúság próbáján is bizonyítja, az igazság és hamisság ütközőpontján, az életet mérlegre tevő halál kapujában áll, s arra hív, hogy a templomában látható Szent László-legenda értelmezésében is erre lépjünk tovább.