Johann Nepomuk Hummel szobra

A pozsonyi születésű híres zeneszerző, Johann Nepomuk Hummel (1778-1837) szobrának felállítását a városban működő szabadkőműves páholy, a Hallgatagság (Zur Verschwiegenheit) kezdeményezte 1878-ban, a zeneszerző születésnek századik évfordulójára rendezett ünnepségek alkalmából. J. N. Hummel maga is szabadkőműves volt, a Weimarban működő Amália páholy tagja. A szoborállítással kapcsolatos szervezési teendőket a Hallgatagság páholy tagja, Pozsony város levéltárosa, Batka János irányította. Az emlékmű elkészítését a pozsonyi születésű Tilgner Viktor vállalta el. A költségek egy részét a páholy saját anyagi forrásaiból finanszírozta, és egy külön alapot is működtetett a szoborállítás javára. A Hummel Emlékszobor Alap részére 1883-ban műkiállítást rendeztek, de neves európai művészektől is érkezett támogatás. Anton Rubinstein, Hans von Bülow, Zichy Géza és a világhírű Liszt Ferenc is koncertezett Pozsonyban a Hummel-szobor javára. A szobrot 1887 őszén avatták fel, de nem maradhatott sokáig eredeti helyén, a Kossuth Lajos téren. 1911 tavaszán át kellett adnia a helyét a Petőfi-szobornak, így a „kis Sétatérre”, a Notre Dame-templom előtti parkba, a Vigadó (Redut) mellé került. A második világháború után a (Vörös Hadsereg által kivívott) Győzelem szobrának elhelyezése miatt a Hummel-emlékmű a Neszter-palota elé, majd a Grassalkovich-palota kertjébe került, ahol többször megrongálták. Végül az 1990-es évek vége felé szétszedték és csak 2005-ben helyezték el újra a Neszter-palota előtt, amely ma a német nagykövetségnek ad otthont.