Jakoby Gyula szobra

Jakoby Gyula (Kassa, 1903. március 28. – Kassa, 1985. április 15.), kassai születésű magyar festőművész a szlovákiai festészet egyik legjelentősebb alkotója, akit a művészettörténet 'kassai remeteként' is emleget. 1923-ban Krón Jenő kassai szabadiskolájában, majd 1926 és 1928 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mestere Réti István volt. A második év után azonban visszatért Kassára, s ettől fogva egészen haláláig itt élt és dolgozott. 1938-tól 1944-ig tagja volt a Kazinczy Társaságnak, 1945-től 1949-ig a Svojina, majd 1944-től a Csehszlovákiai Képzőművészek Szövetségének. Művei az összes jelentős szlovákiai közgyűjteményben, és némelyik magyar múzeumban is megtalálhatóak. ; Bartusz György egészalakos, életnagyságú, az idős mestert megtörten ábrázoló bronzszobrának gipszváltozata eredetileg még Jakoby életében, 1980-ban készült. Két évvel később bronzba öntötték, és felállították a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum udvarán (a múzeumot egyébként 1991-ben Jakoby Gyuláról nevezték el, és ott állandó kiállítása létesült). Ezt a szobrot helyezték el aztán az Szathmáry György utcában a Szent Erzsébet székesegyházhoz közel eső szakaszán, 2000-ben. ; A lényegében csak a statikai egyensúlyt biztosító talpon álló szobor valósággal beleolvad a sétálóutca járókelőinek forgatagába, érzékletes jelentést adva magas művészet és a 'köz' sokszor jobbára utópikus összeolvadásának.