Jaj de magos ez a fegyház teteje
Ének
1. Jaj, de magos ez a fegyház teteje ; Elevenen vagyok bele temetve. ; Elevenen eltemetve búsulok, ; Én már innen sohasem szabadulok. ; ; 2. Szobám alja olyan, mint a sötétség, ; Nincsen benne csak a szorult levegő. ; Nem nézhetek ki belőlle semmire, ; Sem a derült, sem a borult időre. ; ; 3. Jaj, Istenem mért nem szakad le jaz ég, ; Hogyha nekem mindég káso jaz ebéd? ; Egy funt kenyér, puszta leves, semmi más, ; A vacsorám egy irgalmas sóhajtás. ; ; 4. Elbúcsúztam az apámtul, anyámtul, ; Azután meg az én kedves babámtul. ; Édesanyám ne sirassál engemet, ; Én a tied így se, úgy se lehetek.