Illovai fëgyház kővel van kirakva
Ének
Illovai fëgyház kővel van kirakva, ; De sok édesanya sírva jár el arra. ; Ne sírj édesanyám, így kell annak lenni, ; Miden jó családba kell egy rossznak lenni. ; ; Kedves testvéreim, de hűtlenek vagytok, ; Nehéz rabságomba meg se látogattok. ; Haza fogok menni, nem fogok rab lenni, ; Szüleim jóságát meg fogom hálálni. ; ; Süvít a szél, süvít, temetőn keresztül, ; Ott fekszik a babám egy sírba’ egyedül. ; Ott állok csendesen, jaj de fáj a szívem, ; Mikor nem lát senki, sírok keservesen.