Igyunk azért aki búsul
Ének
1. Igyunk azért, aki búsul, ; Kinek könnye földre csordul, ; Földre csordul, patakot mos, ; Kibe' babám gyolcsiget mos. ; ; 2. Nem úgy van már, mint azelőtt, ; Nem terem már a dinnyefőd, ; Még a búzafőd se terem, ; Üresen marad a verem.