Hodinka Antal
Más - egyéb
* Ladomér, 1864. január 13. – † Budapest, 1946. július 15. / történész, egyetemi tanár, az MTA tagja (1933) ; ; Az ungvári Királyi Kat. Gimnáziumban érettségizett 1882-ben, ezt követően Ungvárott és Budapesten teológiai tanulmányokat folytatott. 1888-tól az országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd ösztöndíjas volt Bécsben, az Osztrák Történeti Intézetben. 1891-ben a budapesti tudományegyetemen szláv filológiából, magyar történetből és oklevéltanból szerzett doktori, majd 1896-ban teológiai oklevelet. 1892–1906 között Bécsben levéltáros és könyvtáros volt. 1905-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán magántanári képesítést nyert a magyar–szláv kapcsolatok tárgykörében. 1906-tól a pozsonyi Jogakadémia, 1916-tól a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem professzora volt. 1920-ban, amikor az egyetemet Pécsre költöztették, ő is áttelepült előbb Budapestre, majd 1923-ban Pécsre, ahol az egyetemen tanított. 1926/27-ben dékán, 1932/33-ban rektor volt. 1934-ben nyugalomba vonult és Budapestre költözött. 1941–1943-ban a Kárpátaljai Tudományos Társaság első elnöke volt. Tudományos munkásságának fő területei: 1. a szláv–magyar kapcsolatok története, 2. Pécs város története, 3. a kárpátaljai ruszinok egyházi és világi története. A magyarországi ruszinok legjelentősebb kutatója volt. Halála után több kéziratban maradt munkáját is kiadták (Hodinka Antal válogatott kéziratai, 1992). ; ; Főbb művei: ; Egyházunk küzdelmei a bosnyák bogumil eretnekekkel, 1886, ; A szerb történet forrásai és első kora, 1891, ; Tanulmányok a bosnyák-dijakovári püspökség történetéből, 1898, ; A horvát véghelyek oklevéltára 1490–1527, (szerk. Thallóczy Lajossal), 1903, ; A munkácsi görög-katholikus püspökség története, 1909, ; A tokaji görög kereskedő-társulat kiváltságának az ügye 1725–1772, 1912, ; Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai, 1916, ; A kárpátaljai ruthének lakóhelye, gazdaságuk és múltjuk,1923, ; Muszka könyvárusok hazánkban, 1925, ; Adalékok Pécs város történetéhez 1686-tól 1701-ig, 1942.