Hencz Pál
Más - egyéb
* 1899. január 23. Párkány † 1968, Nagymegyer / igazgató-tanító, kántor ; ; Tanítócsaládból származott. Édesapja a gútai származású Hencz Mihály, az első világháború előtt a Párkányi Római Katolikus Elemi Iskola főtanítója volt. ; Pál az első világháború évei alatt látogatta az Esztergomi Érseki Tanítóképzőt, ahol 1918-ban fejezte be tanulmányait. 1922-ben megpályázta a Nagymegyeri Római Katolikus Fiúiskola Iskolaszéke által meghirdetett kántortanítói állást. ; Ezáltal ő lett a Nagymegyeri Római Katolikus Fiúiskola igazgatója. Az iskola mellett volt a kántortanítói lakás, amibe még 1922-be beköltözhetett Hencz Pál, feleségével, Frank Irénnel. Nagymegyeren született mindkét gyermeke. ; Az új kántortanító nevét hamarosan megismerhette a város. Aktívan bekapcsolódik a település kulturális és társadalmi életébe. Folytatja elődje, Tóth László munkáját, az 1920-ban megalakított Római Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletben. A szervezet fő célja között volt a a katolikus ifjúság művelődésének elősegítése. Ezért célul tűzték ki a tekepálya és a sakk kör, könyvtár és műkedvelő gárda és a dalárda kialakítását. Hencz Pál a két világháború között aktív szerepet nem játszott a város politikai életében. A magyar nemzeti értékek elkötelezett támogatója volt. 1938.november 6-án, amikor a városba érkeztek a magyar katonák ő köszöntötte őket, csakúgy mint 1939. június 4-én, az országzászló avató ülésén megjelent vendégeket. A 2. világháború idején a magyar hatóságok meghagyták őt a Nagymegyeri Római Katolikus Fiúiskola élén. Az iskolában 1944 végéig tanítás volt. A háború utolsó hónapjaiban már a magyar hadsereg katonáit szállásolták el az iskolában. 1950/51-es iskolaévben újra megnyitották kapuikat a magyar tanítási nyelvű iskolák. Ehhez azonban megfelelő számú gyermek és tanító kellett. Hencz Pál igazgató úr latba vetette minden tekintélyét 1950-es év nyarán, hogy a korábban alakított Csemadok szervezet vezetőségével együtt, megfelelő számú gyermeket toborozzon az új iskolába. Hencz Pál 1957. szeptemberéig állt az akkori Nyolcéves Magyar Tannyelvű iskola élén. ; Az igazgató úr az ötvenes években aktívan bekapcsolódott a város kulturális életébe. A magyar kultúra fejlesztését Nagymegyeren is, az 1949. június 5-én megalakult Csemadok helyi szervezete vállalta fel. Hencz Pál 1950. február 8-án lett a Csemadok tagja. Rövid időn belül a helyi szervezet vezetőségi tagja lett. 1953. január 15-én a Csemadok Országos Titkársága levélben kérte fel, hogy nyújtson segítséget egy járási „minta kultúrcsoport” szervezésében. Segítsen, hogy a városban egy ének, tánc és színjátszó csoport alakulhasson. Ennek a felkérésnek, illetve Hencz Pál segítő munkájának hatására még az ötvenes évek első felében kialakult a Bartók Együttes, elkezdte munkáját a vegyeskar, de a legnagyobb fellendülést a színjátszó mozgalom érte el. Minden évben a szervezet színjátszói bemutattak egy-egy nagysikerű színdarabot. Ezek előkészítésében aktív szerepet vállalt az akkor már több mint ötvenéves igazgató, aki egy-egy színműben pl. az 1954-ben bemutatott „Állami áruház-ban” maga is szerepet vállalt. Hencz Pál a hatvanas évek elejéig volt aktív szervezője, mint Csemadok vezetőségi tagja, Nagymegyer kultúrájának. Ezzel segítette a város magyar kultúrájának megerősítését, és személyes példával ösztönözte kollégáit, hogy kövessék példáját. Ezért nem véletlen, hogy az ötvenes években Nagymegyeren a magyar iskola tanítói, a magyar kultúra fáklyavivői voltak. ; Hencz Pál közel fél évszádig volt a kisváros lakosa. 35 évig tanított, igazgatóként felelősséget vállalt két történelmi időszakban is, a magyar iskola munkájáért. Generációkat nevelt fel, tanított becsületre, tisztességre, a magyar nyelv és kultúra szeretetére. ; 1922 óta, amióta sors a csallóközi kisvárosba vezette, az itt élő magyar közösséget szolgálta az iskolában, a templomban, a közéletben, a kulturális életben. Hitvallása volt, hogy magyar tanítónak lenni küldetést jelent, nemcsak emberi, hanem nemzeti értelemben is. Ezt nem csak hirdette,hanem e szerint élt a 20.század nagymegyeri tanítók generációjának egyik kiemelkedő személyisége. ; ; Életéhez kapcsolódó települések: Párkány, Esztergom, Nagymegyer