Hankó Béla
Más - egyéb
* Poprád, 1886. július 5. – † Toronto, 1959. november 16. / zoológus, egyetemi tanár ; ; A budapesti egyetemen tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1910-től az állattani tanszéken tanársegéd. 1911-ben a helgolandi, 1912-ben és 1914-ben a nápolyi zoológiai állomáson főként regenerációs kutatásokkal foglalkozott. Az I.vh. idején katonaként szolgált. 1918-tól az MNM Állattárában dolgozott. 1925-ben a budapesti közgazdasági egyetemen a halgazdaságtan magántanára és az MNM révfülöpi balatoni biológiai állomásának vezetője, 1927-ben a Tihanyi Biológiai Intézet első igazgatója lett. 1929-től a debreceni egyetemen zoológiát adott elő, 1933-tól professzorként. 1941–1944-ben a kolozsvári egyetem állatrendszertani intézetének és múzeumának vezetője, 1945-től nyugdíjazásáig (1950) újból a debreceni egyetem tanára. 1957-ben kivándorolt Kanadába. Tudományos munkássága elsősorban a hidrobiológia (főleg a balatoni), az ichthyológia és az állatrendszertan területét ölelte fel. Foglalkozott a magyar háziállatok eredetével és történetével is. Több anatóliai halfaj felfedezése fűződik a nevéhez. ; ; Főbb művei: ; Tógazdasági tanácsadó pontyos tógazdaságok részére, 1924, ; A megújhodás. Elveszett testrészek visszaszerzése, idegen testrészek átültetése, 1927, ; A hal és a halgazdaság, 1928, ; A gerincesek általános jellemzése és a halak, 1928, ; Magyarország halainak eredete és elterjedése, 1931, ; A hajdani Alföld ősi állatvilága,1933 v. 1931, A magyar szarvasmarha egykori gazdasági jelentősége, 1935, ; Ősi magyar háziállataink, 1940, ; Az ősi magyar kutyák, 1940, ; Az ősmagyar fekete juhnyáj, 1941, ; A hucul ló és tenyésztése Turjaremetén, 1942, ; Székely lovak, 1943, ; A magyar háziállatok története ősidőktől máig, 1954.