Hadaly Károly

* Gúta, 1743 – † Pest, 1834. július 19. / matematikus, egyetemi tanár ; ; A ma már Gútához tartozó Nagyszigeten született. (Szinnyei József Magyar írók élete és munkái c. bibliográfiai összefoglalójában a Somogy megyei Nagyszigetet jelöli meg születése helyeként, akárcsak a Révai Nagy Lexikona, tehát egyelőre nyitott kérdés, hogy melyik helységről van szó. Életrajzi adatai alapján viszont a gútai származás látszik valószínűbbnek.) A nagyszombati egyetemen bölcseleti és jogi tanulmányokat végzett, majd Batthyány József esztergomi érsek, bíboros mellett királyi táblai hites jegyzőként dolgozott. Később a felsőbb matematika tanára lett a nagyszombati egyetemen, amelyet 1777-ben Budára helyeztek át, Hadaly Károly azonban Nagyszombatban maradt és az Akadémián bölcseletet oktatott. 1781-ben a győri akadémia matematika tanára lett. Amikor 1785-ben a győri intézményt Pécsre helyezték, Hadaly is oda költözött, de 1786-ban a pozsonyi akadémián vállalt matematika tanári munkát. 1810-ben nevezték ki a pesti Institutum Geometricum mérnökképző egyetem matematika és fizika professzorává, ahol 1831-ben történt nyugalomba vonulásáig oktatott. 1801-ben a göttingeni Tudós Társaság tagjává választotta. Elsősorban tankönyvíróként szerzett hírnevet, műveit külföldön ; is használták. ; ; Főbb művei: ; Elementa hydrotechnicae…, 1783, ; Ars delineandi coloribusque localibus adumbrandi aedem…, 1785, ; Afgangsgründe der Mathematik I-II., 1789-1790, ; Elementa matheseos purae I-II., 1798–1799, ; Tentamen publicum ex architectura civile oeconomiae applicata et hydrotechnia, 1806, ; Mechanica solidorum, 1808, ; Tentamen publicum ex algebra, geometria pura et practica, 1811, ; Toxotomia seu scientia quemvis datum arcum circularem, 1820, ; Tentamen publicum ex algebra, geometria pura et practica, 1820.