Gyászba borult Isten csillagvára

1. Gyászba borult Isten csillagvára, ; Függönyt vontak mennyek ablakára. ; Mëghalt, mëghalt a szeplőtlen bárány, ; Vértől ázott szent kërëszt oltárán. ; ; 2. Temetésre eljő a mënyország, ; És könnyeznek az angyali orcák. ; Sír, zokog a fiavesztëtt gërle, ; Égig ér a Szűzanya keserve. ; ; 3. Kedves fiam, kedves nevelésëm, ; Búcsúzásom most tőled vëszëm. ; Ó, jaj, mikor két szívnek kell válni, ; Keserűvé szok a méz is válni. ; ; 4. A keresztfa szép piros rózsája, ; Én szerelmem, drága kincstárháza. ; Nagy kín, értem mëghalt boldogságom, ; A tejemmel öntözött virágom. ; ; 5. A te testëd már egészën vérës, ; S az én lelkem nagy fájdalmat érez. ; Amint tégëd a këgyetlen dárda, ; Én lelkemët is az általjárja. ; ; 6. Bús fejemët hát én kire hajtsam, ; Én Jézusom, ki könyörül rajtam. ; Ó, ölelj meg átlukasztott szentéj, ; mely segítni volt ëngëm mindig kész. ; ; 7. Hëgyës tőr dúl a szent Szűz kebelén, ; Mind a hét seb megújul a szívén. ; Fájdalomban ő összeomolva, ; Ha nem fogná őt szent Magdolna. ; ; 8. Egek őre meghaltál üdvünkért, ; A mi lelkünk mënnybemënetéért. ; Szent anyádnak keservét tekintsed, ; S add nekünk a mënnyei szent kincset.