Győrffy István
Más - egyéb
* Hidasnémeti, 1880. december 19. – † Székesfehérvár, 1959. április 16. / botanikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1940) ; ; Kolozsvárott végezte egyetemi tanulmányait. Néhány évig tanársegéd is volt. Ekkor ismerkedett meg későbbi feleségével, Greisiger Irma Juliannával, akivel egy ideig Szepesbélán laktak az apósánál, amikor 1909–1913 között a lőcsei gimnáziumban tanítottak. (Előtte a makói gimnáziumban működtek.) Győrffy 1913-ban visszakerült Kolozsvárra, ahol magántanár, majd rendes tanár volt az egyetemen. Az I. világháború után a kolozsvári egyetem előbb Budapestre, majd Szegedre költözött át és itt Győrffy István megalapította az új botanikai tanszéket és létrehozta az egyetem füvészkertjét. Szegedi éveiben kétszer is dékánná választották a Matematikai és Természettudományi Karon, majd 1929–1930-ban rektor is volt. 1940–1944 között ismét a kolozsvári egyetem tanszékvezető professzora volt. 1940-ben az MTA levelező tagjává választotta, de 1949-ben tagságától megfosztották, ezt csak 1989-ben állították helyre. 1944–1945-ben a salzburgi múzeum tudományos munkatársa volt. 1945-ben visszatért Magyarországra és nyugdíjasként a Mátra vidékén, Gyulán, végül Csákvárott élt. Fő kutatási területe a briológia volt. ; A mohák környezettanával, flórájával, fejlődési rendellenességeivel foglalkozott. Feleségével több mint 30 éven át rendszeresen vizsgálták a Magas-Tátra növényvilágát, de időnként madártani megfigyelésekről is beszámolt (Lucés jegenyefenyő magvát evő madarak. Aquila, 1910, A szirti sas a Kárpátokban és a Mátrában. Aquila, 1947). Szegedi és kolozsvári professzorsága idején is a nyári szünidőket általában Szepesbélán és Lőcsén töltötték. 1915–1919 között szerkesztője volt a Kolozsvárott kiadott Botanikai Múzeumi Füzeteknek, 1924–1944 között a Szegeden megjelenő Folia cryptogamicanak. Sok új fajt és nemzetséget fedezett fel, róla is több fajt neveztek el. A magyar növénynevekről és a népies növénynevekről cikket is közölt. Fia, Győrffy Barna növénygenetikus és biokémikus volt. ; ; Főbb művei: ; Briológiai adatok a Magas- Tátra flórájához (a Magyar Botanikai Lapokban közölt cikksorozat), 1905–1925, ; Pozsony környékének máj- és lombosmoha flórája (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai), 1907, ; Kárpátalja növényvilága és gyakorlati haszna, valamint megoldatlan kérdései, 1942, ; Erdély virágtalan növényei a kutatás jövőt néző megvilágításában. (Erdélyi tudományos füzetek. 152., Kolozsvár), 1943.