Gútor római katolikus temploma
Épület, építmény
A falu egyháza a Felső-Csallóköz legtisztább román stílusú temploma, a 13. század közepén épült. A nyugati homlokzat magas tornya gúla alakú kősisakkal fedett, két, illetve három szinten ikerablakokkal tagolt. A déli oldalon található a bélletes román portálé. A sokszögzáródású szentély díszítése is jellegzetesen román kori: fogazatos fríz, alatta félköríves vakárkádok. A templombelső fali és mennyezeti freskói szakrális rendszert alkotnak, a 13–15. században készültek. Csak 1979–81 között bontották ki és restaurálták őket. A szentély falain két sávban helyezkednek el a freskók. Az alsó sáv képei nem azonosíthatóak, a felső az apostolokat ábrázolja gazdag növénymotívumokkal. A szentély mennyezetfreskója a Maiestas Dominit, az uralkodó Krisztust, a mandorlában trónoló Pantokrátort ábrázolja, körülveszik őt a csillagok, a Nap és a Hold. A mandorlán kívül a négy evangélista jelképes ábrázolása: a sas (János), a bika (Lukács), az oroszlán (Márk) és az angyal (Máté) látható. A hajó freskói csak töredékesen élvezhetők. Legérdekesebb a Szent László-legenda üldözés- és birkózásjelenetének megörökítése. László Gyula szerint ez a változat az 1488-ban Augsburgban kiadott Thuróczy Magyar krónikájának címlapábrázolásával hozható összefüggésbe. A Duna többszöri áradásának következtében a templomtorony napjainkra mintegy 76 centiméterrel elferdült.