Grünwald Béla
Más - egyéb
* Szentantal, 1839. december 2. – † Courbevoie/Franciao., 1891. május 4. / politikus, publicista, történész, az MTA levelező tagja (1888) ; ; Apja a Coburg hercegi család gazdatisztje volt. Selmecbányán és Besztercebányán végezte középiskolai, a budapesti egyetemen jogi tanulmányait. Nyugat-európai tanulmányútja (1864–1865) során Berlinben és Heidelbergben is hallgatott egyetemi előadásokat. Hazatérését követően közszerepet vállalt, a kiegyezés után Zólyom vármegye főjegyzője, majd 1871- től alispánja, 1876-tól Besztercebánya országgyűlési képviselője volt. A közigazgatás államosításának, a polgári központosításnak, ugyanakkor a nemzetiségek erőszakos magyarosításának híve volt, különösen a szlovák nemzeti mozgalom ellen sürgetett határozottabb fellépést. Ő rendelte el a Matica slovenská és a három szlovák gimnázium bezárását, mert indoklása szerint ott pánszláv propagandát folytattak. Politikai nézeteivel egyre inkább a perifériára szorult és ezért inkább a történelemmel kezdett el foglalkozni. Széchenyiről írt munkáját azonban sok kritika érte, ezért Franciaországba utazott, ahol egészsége is megrendült és végül a Szajna partján önkezével vetett véget életének. Ablonczy Balázs szerint „személyisége, működése számos hasonlóságot mutat a kor elveszett nemzedékének, Tolnai Lajosnak, Komjáthy Jenőnek, Péterfi Jenőnek, ; Reviczky Gyulának a sorsával”. ; ; Főbb művei: ; Közigazgatásunk és a magyar nemzetiség, 1874, ; A Felvidék, 1878, ; A törvényhatósági közigazgatás kézi könyve (I–III.), 1880 (bővítve: I–IV., 1889), ; Kossuth és a megye. Válasz Kossuth Lajosnak, 1885, ; A régi Magyarország 1711–1825., 1888, ; Az új Magyarország, Gr. Széchenyi István, 1890, ; Zólyom megye, 1891.