Gedeon Tihamér
Más - egyéb
* Rimaszombat, 1898. augusztus 3. – † Budapest, 1967. december 24. / vegyészmérnök, ; bauxitkémikus ; ; Vegyészmérnöki oklevelet a budapesti műegyetemen szerzett (1925). 1928-tól az ALUÉRC Bánya és Ipari Rt. gánti laboratóriumának vezetője. 1932-ben a Földtani Intézet vegyésze lett. 1935–1938-ban Indiában volt bauxitvegyész. Hazatérése után az ALUÉRC-nél, 1945-től 1960-ig, nyugdíjazásáig a Magyar-Szovjet Bauxit Alumíniumipari Rt.-nél (MASZOBAL), az Alumínium Iparigazgatóságon, az Iparügyi Minisztériumban és a Fémipari Kutató Intézetben működött. A bauxit ipari hasznosítása c. tárgykörben egyetemi magántanárrá habilitálták (1949). Elsőként írta le a bayerit megjelenését természetes körülmények között. Hazai dolomitból száraz eljárással fémmagnéziumot állított elő és fontos szerepe volt a magyar bauxitkataszter munkálatainak megkezdésében, a hazai műkorundgyártás megindításában. Tudományos eredményei mellett az ismeretterjesztő irodalomban is maradandót alkotott. Több értékes tanulmánya kéziratban maradt (Gézaházi bauxit, Szentgáli fúrások és aknák fullerföld derítő képességének vizsgálata) ; ; Főbb művei: ; Adatok a sümegi bauxit-előforduláshoz, 1933, ; A bauxit ipari alkalmazása, 1950, ; Timföldgyártás,1951, ; Timföldhidrát és a timföld fizikai szerkezete és tulajdonságai, 1953, ; Kémiai technológia. Timföldgyártás, 1959.