Gáspár Imre emléktáblája
Szobor, emlékmű, emléktábla
Gáspár Imre (Nagycsalomja, 1854. febr. 24. – Bp., 1910. aug. 19,): újságíró, költő, műfordító. 1872-ben Pesten telepedett le. Pályája első felében a Gyulai Pál vezette hivatalos irodalommal szemben álló irodalmi ellenzékhez tartozott, támadta az arisztokráciát, a klérust, a dzsentri életmódot és a kapitalista társadalom morálját is. A szlovák költészet egyik első hazai ismertetője és fordítója volt, elsőnek ismertette a nemzetközi munkásköltészetet. Élete végén tollát a kormány és a klerikalizmus szolgálatába állította. Utolsó éveiben a miniszterelnökségi sajtóirodában dolgozott. Fordított Miczkievicz és Schiller műveiből. ; Főbb művei: A bálkirálynő dalai (versek, Pest, 1872), Dalok az időnek (Bp., 1877), Válogatott költemények (Bp., 1878), Újabb dalok az időnek (Bp., 1878), Hazánk tót népe (Tanulmány és műfordítások, Bp., 1879). ; Irodalom: Sziklay László: A századvég ellenzéki irodalmának történetéből (Bp., 1955)