Faller Károly sírhelye

Faller Károly kohómérnök, főiskolai tanár, a selmecbányai Bányászati és Kohászati Irodalompártoló Egyesület elnöke (1889–1892), az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alapító tagja. 1857. május 17-én született az ősi bányavárosban, Selmecen, ahol már édesapja is bányászati akadémiai tanár volt. Más források szerint a születés dátuma 1857. május 21. (Csath B., 1992. 130. l.) Selmecbányán és Kassán végezte középiskolai tanulmányait, 1875-től pedig a bányászati akadémia diákja volt. A főiskolai tanulmányok befejezése után dolgozott Kassán, Nagybányán és Budapesten, majd 1882-ben Selmecen a kohászat tanárának nevezték ki. Kisebb szakmai kitérők után 1894-ben a fémkohászati tanszékre került, melynek 1913-ig volt a tanára. Közben a kormány külföldre küldte, hogy tanulmányozza a nevezetesebb kohóműveket. A kitekintés hasznos volt: tapasztalatairól eredeti tanulmányokat, élményeiről útleírásokat készített. Többek közt olyan fejlett ipari országokban járt, mint Németország, Olaszország, Svájc, Franciaország, Anglia, Belgium, Hollandia és Svédország. ; Selmecbányán az akadémia tudós tanárai egyben tankönyvírók is voltak. Faller Károly is megírta itt legnagyobb művét, A fémkohászattan kézikönyve című monográfiáját. A négykötetes mű 1896-ban, 1898-ban, 1902-ben, illetve 1904-ben jelent meg Selmecbányán. A szakemberek szerint „Ez a könyv hosszú időn keresztül volt a fémkohászok segédkönyve. Értékességére jellemző, hogy idősebb fémkohászaink még ma is haszonnal forgatják. Jó ideig ez volt az egyetlen magyar nyelvű fémkohászati munka.” (Horváth Z., 1959. 556–561. l.) Faller Károly a maga szakterületén az úttörőmunkák egész sorát végezte el. Magyarországon például ő próbálta elsőként „a metallográfiai módszereket a fémkohászatban lejátszódó jelenségek magyarázatára felhasználni”.(Horváth Z., 1959. 559. l.) 1903-ban Budapesten kiadta a Tanulmányok a metallográfia terén című munkáját, 1905-ben pedig ugyanott A kemény ólom mikrostruktúrája című műve jelent meg. Tanulmányokat írt az újabb robbanóanyagokról és a fémek kolloidális állapotáról is. ; Nem szigetelte el magát a közélettől sem. A vármegyei monográfia számára ő készítette el a Fémkohászat című fejezetet. Ebből megtudhatjuk, hogy a selmeci kohászat legrégibb korát „homály fedi”, de bizonyítható, hogy már a XIV. században léteztek itt kohók. Ez idő tájt minden bányaművelő saját kohóval, illetve fémolvasztóműhellyel rendelkezett. A fémkohók dolgozták fel a selmeci kerület bányáinak ásványkincseit: az ezüst- és ólomércet, valamint az ólmos rézércet. A gazdag tárgyi ismeretekkel rendelkező tanár, a világjárt oktató pedagógiai módszereire is jellemző volt, hogy az elméleti oktatást eredményesen összekapcsolta a gyakorlattal. Erre Selmecen megvolt a lehetőség is, hisz a város „dús bányakincseivel” évszázadokon át élte a virágkorát. Nem véletlen hát az sem, hogy amikor a XVIII. század elején arról kellett döntenie a bécsi kormánynak, hol állítsák fel a bányászati iskolát, Béccsel és Prágával szemben Selmec került előtérbe. Hisz – amint a megokolásban hangoztatták –: „A város kicsiny ugyan, de intelligens karakterű, ahol a valódi bányászszellem réges-régen otthonos és meleg talajban gyökerezik...” (Sobó J., 1906. 199. l.) A hagyományok gazdagításához a maga területén kétségtelenül jelentősen hozzájárult jeles szülöttünk, magyar tanárelődünk, aki 1913. május 30-án hunyt el Budapesten. ; A Pancaldi Irmával kötött házasságából négy gyermek született: a csecsemőkorukban meghalt két fiú, Gusztáv és Károly, valamint Gizella és Irén. ; Faller Károly síremléke a Frauenbergi-temetőben lelhető fel. ; ; Főbb művei: ; • A fémek olvasztásáról elektromos úton. Bányászati és Kohászati Lapok, 18(1885) 58–59. ; • A tellúr. Bányászati és Kohászati Lapok, 22(1889), 140–143. ; • Az alumínium. Bányászati és Kohászati Lapok, 29(1896), 20–23, 36–38, 54–56, 71–73, 87–90. ; • A fémkohászattan kézikönyve, 1-4. Selmecbánya, 1896–1904. ; • Tanulmányok a metallográfia terén. Athenaeum, Budapest, 1903. ; • A kemény ólom mikrostruktúrája. Bányászati és Kohászati Lapok, 38/2(1905), 265–277. ; • Fémvegyületek synthesise fémekben való oldás és kristályosodás útján. Bányászati és Kohászati Lapok, 39/1(1906), 145–160. ; • Fémkohászat. Bányászati és Kohászati Évkönyv, 1(1909), 173–178.