Ethey Gyula
Más - egyéb
* Dömös, 1878. november 18. – † Csejte, 1957. október 3. / helytörténész ; ; Eredetileg Kraščenič volt a vezetékneve, ezt 1917-ben belügyminiszteri engedéllyel változtatta meg, miután bizonyítani tudta egyenes ági származását az 1681-ben nemességet kapott töbörétei Ethey-Kraščenič (Krascsenits) Jánostól. Jogot végzett és a vármegyei közigazgatásban dolgozott, árvaszéki alelnök is volt. Az I. világháború. után visszavonult szelezsényi birtokára, de ezt 1945 után elkobozták és ekkor költözött felesége rokonaihoz Csejtére. Folyamatosan gyűjtötte a régi nemesi családokra vonatkozó okiratokat, ezek egy része 1945-ben megsemmisült, de a II. világháború. után is folytatta a gyűjtőmunkát, elsősorban Vágújhely és Trencsén környékén. Nemcsak gyűjtötte ezeket, hanem különböző cikkekben feldolgozva publikálta is. Gyűjteményének egy részét 1953-ban a trencséni levéltárnak adományozta, de a legrégebbi okiratok közül számos a birtokában maradt, ezek egy része halála után ismeretlen helyre került. Özvegye a pozsonyi állami levéltárnak is átadott mintegy 50 doboznyi iratot. Munkásságát Csanda Sándor (Kisújfalu) irodalomtörténész egy (kéziratban hátrahagyott) tanulmányban ismertette. Ezt a Fórum Társadalomtudományi Szemlében fia, Csanda Gábor adta közre 2005-ben. Ethey Gyula érdeklődése kiterjedt a családtörténet mellett a kastélyok, a vendéglátás, a bortermelés, az egykori közigazgatás stb. történetére is. Több tanulmányt szentelt a vágvölgyi magyarság fokozatos térvesztésének, valamint a nemzetiségi kérdésnek a XIX. században. ; ; Főbb művei: ; Alsószelezsény története, 1922, ; Vágújhely története és a szomszédos várak (németül is), 1926, ; Vágvölgyi krónika,1936, Zoborvidék múltjából, 1936, ; A vágvölgyi magyarság települése és fogyatkozása, é. n., ; A Stibor család építkezései, 1943, ; A csejtei uradalom élete, 1943.