Első világháborús emlékmű Gútán

A kovácsoltvas kerítéssel övezett emlékműhöz néhány lépcsőn lehet feljutni, a bejárat két oldalán, az ajtókeretül szolgáló oszlopok tetején egy-egy stilizált beton löveg, rajtuk, vaspántokól kialakított zászlótartók. Maga a szobor az óvóan széttárt kezű Jézust ábrázolja, előtte két angyallal, akik egy haldokló katonát tartanak karjaikban. Jézus feje fölött félkörívben egy idézet olvasható Máté evangéliumából: MIVELHOGY A KEVÉSBEN HÜ VOLTÁL SOKAT BÍZOK RÁD MENJ BE URAD ÖRÖMÉBE. MÁTÉ 25.21. A talapzat elülső felén az állíttatók kilétére és az állíttatás okára vonatkozó információkat tartalmazó felirat olvasható: AZ 1914–1918. ÉVEK ALATT DÚLT VILÁGHÁBORÚ GÚTA KÖZSÉGBELI HŐSI HALOTTAI EMLÉKÉRE EMELTE A KÖZSÉG KATHOLIKUS LAKOSSÁGA. DRÁGA TESTVÉREIM! PORAITOK A HIDEG FÖLDBEN, SOKAKÉ A MESSZE IDEGENBEN PIHEN, EMLÉKETEK AZONBAN AZ ÉLETBEN MARADOTTAK ÉS UTÓDOK SZÍVÉBEN ÉL, KIKNEK IMÁJA SZÁLL AZ ÉG FELÉ, HOGY HŐSI HALÁLOTOK JUTALMA AZ ÖRÖK BOLDOGSÁG LEGYEN. Az elesettek nevei a talapzat két oldalán található hosszú listákon sorjáznak. Gúta nagyközségben 1938 nyarán a sajtóban megjelent tudósítás szerint 10 ezer ember részvételével zajlott a település központjában állított emlékmű felszentelésére szervezett ünnepség. Ez a nagy létszám is bizonyítja, hogy egy emlékműavatás milyen jelentős politikai és társadalmi eseménynek számított ebben az időben, szinte felért egy jelképes nemzetiségi demonstrációval: Hatalmas tömegünnepélyt rendezett Gúta község magyarsága Péter-Pál napján abból az alkalomból, hogy a hősi emlékmű elkészült s ünnepélyesen felszentelték. Az ünnepélyen hozzávetőleges számítás szerint tízezer ember jelent meg s áldozott az elesett magyar hősök emlékének. Gúta, Szlovákia legnagyobb faluja, pompás emlékművet állíttatott a katolikus templom előtt. A szobor Rigele pozsonyi szobrászművész sikerült alkotása. A nagyszabású program reggel öt órakor kezdődött s a késő esti órákig tartott. Hajnalban lovas hírnökök hívták ünnepélyre a lakosságot. Reggel két ízben tartottak csendes misét, nyolc órakor a tűzoltóság sorakozott a szobornál. A szoborszentelés ünnepélye kilenc órakor kezdődött. Végeláthatatlan sorokban vonult fel a gútai magyarság, hogy a hősök emléke előtt tisztelegjen. A hadiárvák, hadiözvegyek, rokkantak mentek a menet előtt, utánuk következtek azok, akik a háborúban részt vettek. Az emlékműnél Bognár Gergely szentszéki tanácsos, gútai plébános tartott megható egyházi beszédet, majd Kocsis Károly, a komáromi bencés főgimnázium tanára mondott szívhez szóló emlékbeszédet, méltatva az elesett hősöket. Bognár Gergely felszentelte a szobrot és átadta a a község elöljáróságának gondozására. Ezután a szobor megkoszorúzása következett. Az ünnepség befejező része Szénási Lajos piarista tanárjelölt újmisésnek, a község szülöttének primiciája volt tábori mise keretében. Délután az ifjúság vonult ki a hősök emlékszobrához, majd litánia után a délutáni ünnepély következett. A Római Katolikus Egyházi Énekkar énekelt, utána Cserny István ekeli esperes és Király József csicsói esperes intézett igen szép, hatásos beszédet az ifjúsághoz. A szobor előtti ünnepség végeztével a katolikus ifjúság a katolikus iskola udvarára vonult, ahol a műsor folytatódott. Boross Béla „A névtelen” című versét szavalta a katolikus leányiskola szavalókórusa. Ezen kívül két háborús vonatkozású verset is előadtak. Este a polgári iskola tornatermében igen nagy számú közönség előtt folyt le a záróünnepség. Az Egyházi Énekkar éneke után dr. Borka Géza mondott igen szépen felépített, lendületes alkalmi beszédet, majd ugyancsak Borka Géza alkalmi költeményét szavalta Forró Imre. A gútai zeneegylet, a polgári iskola növendékeinek szavalókórusa, az Egyházi Énekkar és gyermek-szavalók tették teljessé a gazdag műsort.