Dr. Nécsey Mihály ügyvéd nyughelye

dr. Nécsey Mihály ügyvéd, majd Verebély közjegyzője és a városi testület, elöljáróság tagja. Nécsey Mihály tíz esztendővel volt fiatalabb bátyjánál (Nécsey Józsefnél), 1852-ben született Oszlányban. Gyermekkoráról, ifjúságáról nagyon keveset tudunk, a lényeg azonban az, hogy a jogi doktorátus megszerzésében bátyja úgy erkölcsileg, mint anyagilag támogatta. ; A diploma megszerzése után dr. Nécsey Mihály különböző helyeken dolgozott: Léván kezdte, majd Pozsonyban és Nyitrán folytatta, de dolgozott Budapesten is. Jó megjelenésű, művelt ember volt, a felsőbb körök és az arisztokrácia is befogadta a felvidéki ügyvédet. Mígnem bátyja, a postamester kérésére, rábeszélésére (?) Verebélyre költözött és telepedett le, s megkezdte ügyvédi, közéleti tevékenységét. Neki köszönhetően a falunak nevezett Verebélyt várossá léptették elő. Természetesen tízévnyi kemény munkájába került, és nehéz tárgyalások eredménye volt Verebély városi rangra való emelése… ; Dr. Nécsey Mihály Verebélyen megszervezte az önkéntes tűzoltószervezetet, harcolt a város csatornázásáért, az utak portalanításáért, járdákat építettek és az utakat aszfaltozták és megoldották a Zsitva szabályozását is, mivel az a tavaszi áradások idején és a nyári esők után elöntötte Verebély utcáit… ; Nécsey Mihály a magánéletben szenvedélyes szőlészgazda és vadász volt. A szőlőhegy alatt takaros vadászlakot építtetett magának, ahol fogadta barátait, vendégeit. Ma Nécsey Mihály kastélyszerű vadászházában borozó működik, a vendégek közül kevesen tudják, hogy egykori gazdája – mai szóhasználattal élve – Verebély “frontembere” volt. ; Visszakanyarodván Nécsey Mihály természet iránti vonzalmára és szeretetére, mivel agglegény volt, gyermekei nem voltak, a természet iránti szeretetét bátyja fiaiba igyekezett beplántálni. Elmondhatjuk, hogy sikerrel, Nécsey István, a festőművész tőle kapta és örökölte a természet iránti szeretetét és vonzalmát. ; Ámde érték csalódások is a vadászat mezején. Például 1899. február 26-án, amikor Verebély képviselő testülete a határ, vadászterület bérbeadásáról döntött. Igaz, árverésről volt szó, amelynek kemények voltak a feltételei. A kikiáltási árat 83 forintban állapították meg, hárman pályáztak a vadászterületért. Az árverés imigyen alakult: Nécsey Mihály 231 forintig tartotta a licitációt, Kotor Gyula 340 forintnál kilépett és végül Lischaner Rezső, budapesti lakos, a Horváth utca 34-ből évi 353 forint ellenében kapta meg 12 évre a vadászati jogot Verebélyen… ; Dr. Nécsey Mihály aránylag fiatalon, 57 éves korában, 1909-ben hunyt el váratlanul. Vagyonát testvére, Nécsey József örökölte, akinek első dolga az volt, hogy kápolnát, alatta kriptát építtessen a verebélyi szőlőhegy alatt, nem messzire az említett vadászházhoz. Ott pihennek Nécsey Mihály és a család többi tagjának is hamvai. ; Nécsey Mihály idejében a városiasodás, polgárosodás Verebélyen fellendült. Iparosok, kézművesek költöztek a városba. Verebélynek nyomdája is volt, amit kulturális téren kamatoztattak is. 1903 szeptemberétől beindult a Felvidék című társadalmi, gazdasági és szépirodalmi hetilap Verebélyen. Felelős szerkesztői dr. Oravetz Kálmán, dr. Demény Gyula, Grusz Lipót, Svarda István, Kósa Andor, Fejes Adolf. Dr. Szénássy Árpád szerint a lapot a verebélyi Neufeld Sándor, majd a Hungária Nyomdában nyomták. A lap tizenkét esztendőn át, egészen 1915-ig jelent meg rendszeresen. Az első világégés tette tönkre megjelenését… ; A huszadik század elején beindultak az építkezések is Verebélyen. Katolikus templomának építése volt akkor a legnagyobb befektetés. A templomot 1901. augusztus 15-én szentelték ünnepélyes keretek között.