Dr. Markó Sándor királyi közjegyző sírja

Markó Sándor jogtudor, királyi közjegyző 1847-ben született Rozsnyón. Rövid ideig országgyűlési gyorsíró volt, de az ügyvédi diploma elnyerése után Rimaszombatban telepedett le. ; 1875-ben, a királyi közjegyzői intézmény megalakulásakor nyújtott be pályázatot közjegyzői állás elnyerésére. Ennek eredményeként nevezték ki királyi közjegyzőnek Rozsnyóra. Egyike volt a Kassai Királyi Közjegyzői Kamara alapítóinak. Mint jogi szakíró cikkei jelentek meg, melyek a közjegyzői munka gyakorlati kérdéseinek tárgykörébe tartoztak. Egyik munkája Egyházi törvénykezés címmel az evangélikus egyház alkotmánya volt. Megírta a Kassai Királyi Közjegyzői Kamara 25 éves történetét is . ; Markó Sándor közjegyzői munkája mellett Rozsnyó város társadalmi és kulturális életében is aktív szerepet vállalt. 1875 és 1912 között a Rozsnyói Evangélikus Főgimnázium iskolai tanácsának tagja, 1875-től a városi elöljáróság tagja, 1886 és 1893 között a rozsnyói evangélikus egyház felügyelője, 1896 és 1906 között a rozsnyói Takarékszövetkezet és Zálogház elnöke volt. 1893-tól a Rozsnyói Társalgási Egylet, a rozsnyói kaszinó elnökének választották meg. 1905-ben a gróf Andrássy Dénesné született Hablavetz Franciska emlékére felállított szobor avatásán a szoborbizottság elnökeként mondott ünnepi beszédet. 1907-ben a rozsnyói Kossuth-szobor felállításában, valamint a II. Rákóczi Ferenc emlékére rendezett ünnepség megszervezésében volt tevékeny része. ; A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a 2007-ben alapított Markó Sándor-díjjal állított emléket személyének. ; 2011-ben jelent meg az életét és munkásságát bemutató könyv, Az első rozsnyói közjegyző címmel. Írója Rokolya Gábor. ; 2012. szeptember 7-én, Dr. Markó Sándor halálának 100. évfordulóján emléktáblát avattak Rozsnyón a Rákóczi Magyar Házban. ; 2017. február 24. avatták fel szobrát Budapesten a Közjegyzők Házában (VIII. kerület, Stróbl Alajos utca 3/b.)