Dicskei Dillesz István síremléke

Dicskei Dillesz István verebélyi postamesterként tevékenykedett. "Verebélyen volt a vármegye legrégibb postahelye, melynek kézbesítő kerülete Körmöczbányától, Aranyos-Maróton, Surányon és az érsek-újvári vonalon át egész Bajcs pusztáig terjedt. A posta-regále akkoriban a dicskei Dillesz családé volt, mely elsőnek vezette be az országban a magyar nyelvű postai nyomtatványokat. Ismeretes ugyanis, hogy akkoriban a posta-regalisták a saját költségükre voltak kötelesek a szükséges nyomtatványokat elkészíttetni, természetesen német nyelven. Dillesz István, 1840 körül a verebélyi posta-regále tulajdonosa, fellelkesülve a vármegyében akkoriban mindinkább terjedő reform-párti hazafias mozgalomtól, kiküszöbölte a német nyomtatványokat, és helyükbe magyarokat nyomatott, a Recepisse-t „Vevénynek”, a Retour-Recepisse-t pedig „Viszánynak” nevezve el. E nyomtatványok egyike akkoriban a Pesti Hirlap szerkesztője: Kossuth Lajos kezeibe került, aki e „jeget törő” kezdeményezésért Dillesz Istvánt meleghangú levélben üdvözölte, a „Viszány” szó helyett a „Térti vevény”-t ajánlva. Így született meg Verebélyen a magyar postaintézménynek két legsűrűbben használt kifejezése." ; Dicskei Dillesz István fia Dicskei Dillesz Sándor köz- és váltóügyvéd, Bars vármegye képviselője, a vármegyei törvényhatósági bizottsági tagja, a verebélyi járás főszolgabírója és az aranyosmaróti múzeum alapítója volt.