Csiby Lőrincz erdőmérnök, főiskolai tanár sírja
Temetők, sírkövek, sírhelyek
Csiby Lőrinc 1849. augusztus 6-án született Ditrón, Csík megyében. Középiskoláit Csíksomlyón, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen végezte. 1870-ben került a selmeci akadémiára erdészhallgatónak, ahol 1873-ban végzett. ; 1874. szeptember 14-én a besztercebányai jószágigazgatósághoz került erdőrendezőnek, mint I. osztályú erdőgyakornok. 1878-ban Pozsonyban erdőbecslő, 1881-ben alerdőfelügyelő a horvát-szlavon végvidéki erdők becslésénél, majd ott erdőrendező is lett. 1883-ban Lugoson, 1887-ben Orsován volt erdőrendező. 1892-ben a besztercebányai erdőigazgatóság erdőrendező főnöke lett erdőmesteri címmel 1895. október 22-ig. ; Szécsi Zsigmond halála után lett a selmecbányai akadémia Erdőhasználat-Iparműtan tanszékének tanára és vezetője. Erdőhasználattant, Erdészeti iparműtant, Gátak és gerebek szerkesztését, Mezőgazdasági enciklopédiát, Halászattant, Vadászattant és Fegyvertant adott elő. Munkássága során sokoldalú tevékenységet folytatott. ; Részt vett az erdészeti műszótár munkálataiban, megalapította az akadémiai gyümölcsfa iskolát, összeadó gépet, delejtű nélküli szögrakót, egyetemes felrakó műszert, egyetemes felrakó mérőműszert szerkesztett. Vízépítészeti munkássága is jelentős volt. Elsőként alkalmazta a fotogrammetriát az erdészetben. ; 1896-ban az erdészeti államvizsga bizottság tagjává nevezték ki. 1897-ben lett rendes akadémiai tanár, erdőtanácsos. Munkásságáért elismerő oklevelet kapott. ; Az országos millenniumi kiállítás és az 1900. évi párizsi világkiállítás erdészeti kiállításainak megrendezésében tevékenyen vett részt. Szakirodalmi tevékenysége jelentős, főként az Erdészeti Lapokban publikált. Selmecbánya-Bélabánya szabad királyi városok törvényhatóságának választott bizottsági tagja volt. ; 1903. március 23-án halt meg Selmecbányán.