Chyzer Kornél

* Bártfa, 1836. január 4. – Budapest, 1909. szeptember 21. / orvos, balneológus, zoológus, az MTA tagja. ; ; Szülővárosában kezdte elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait, Kassán érettségizett, majd Pesten végezte el az orvosi egyetemet 1857-ben. Közben a bécsi egyetemen természettudományokat is hallgatott. 1860-ban az MNM állattani osztályának őrsegéde, valamint a pesti Főreáltanoda helyettes természetrajz tanára volt. 1861–1869-ben fürdőorvosként dolgozott Bártfán. Ezt követően kinevezték Zemplén vármegye tiszti főorvosává és Sátoraljaújhelyen telepedett le. Nagy érdemeket szerzett az 1872/73-as Zemplén megyei kolerajárvány leküzdésében. 1892-ben miniszteri osztálytanácsossá nevezték ki és elsősorban a közegészségüggyel, a járványos betegségek, az alkoholizmus, a tuberkulózis elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat látott el. Több mint 20 éven át a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesületének titkára, majd elnöke is volt. Az MTA már 25 évesen levelező tagjává választotta. Jelentős része volt a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek újjászervezésében, az üléseknek egy alkalommal titkára, majd alelnöke is volt. A hazai fürdők ismertetése, népszerűsítése körül kezdettől fogva fáradhatatlanul munkálkodott. Az 1885. évi országos kiállítás egészségügyi bizottsága őt bízta meg a hazai fürdők ismertetésével. 1868-ban Orzovenszky Károllyal (1815–1876) és Felletár Emillel (1834–1917) elindította a Fürdői Lapok balneológiai folyóiratot, és közreműködött az Országos Balneológiai Egyesület megalapításában is. ; A törvényszéki orvostan magántanára is volt a nagyváradi jogi akadémián, később a pesti egyetemen A hamisított tápszerek vizsgálatának tana tárgykörben tartott előadásokat. Az ízeltlábúakkal is foglalkozott (pókok, bogarak, hártyásszárnyúak, egyenesszárnyúak, méhek). Különösen Zemplén megye rovarvilágát tanulmányozta. A filoxéra elleni küzdelem megszervezésében is fontos szerepet játszott. Számos európai országban tett tanulmányutat, erről rendszeresen részletes beszámolókat közölt a lapokban. Bártfán temették el. ; Fia, Chyzer Béla (1868. június 15. – Budapest, 1910. január 12.) is Bártfán született és a budapesti egyetemen szerzett orvosi diplomát 1891-ben. A munka-egészségügytan jeles művelője volt. ; ; Főbb művei: ; A pesti levéllábú héjanczokról11, 1861, ; Magyarország édes vízi halainak rendszeres átnézete, 1863, ; Zemplén megye közegészségügyi viszonyai, 1871, Zárójelentés a phylloxera kutatásról Sátoraljaújhelyen…,1880, ; Adatok Zemplén megye természetrajzi ismeretéhez. I. Zemplén megye halai, 1882, Magyarország gyógyhelyei és ásványvizei (németül és franciául is), 1885, Közegészségügyi bajaink összefüggése természettudományi ismereteink hiányosságaival, 1886, ; Zemplén vármegye méhféléi, 1887, ; Araneae Hungariae I-II. kötete (a magyarországi pókokról, Ladislaus Kulczynskivel), 1891–1897, Elmebetegügy, iszákosok menedékhelyei és védekezés a tüdővész ellen (Niedermann ; Gyulával), 1897. ; ; &nbsp,