Botka Tivadar
Más - egyéb
* Kisendréd, 1802. július 6. – † Kisvezekény, 1885. január 6. / történész, megyei főjegyző, az MTA tagja ; ; Iskolai tanulmányait Léván, Nagyszombatban és Pesten végezte. 1821-ben szerezte meg ügyvédi diplomáját és attól kezdve megyei szolgálatban állt. Volt főszolgabíró, tiszti főügyész, megyei főjegyző, országgyűlési követ, később, 1861–1872 között képviselőházi tag. Hivatali teendői mellett elsősorban a helyi önkormányzatok, a régi magyar vármegyék szervezetének történetével foglalkozott. Alapító-elnöke volt a pozsonyi Toldy Körnek (1874), egyik létrehozója volt a Magyar Történeti Társulatnak (1867). Botka Tivadar vetette fel először az ezredéves nemzeti ünnep gondolatát. Az MTA-nak 1847-ben lett a levelező, 1872-ben rendes, 1877-ben tiszteletbeli tagja. ; ; Főbb művei: ; Notitia diplomatica veteris constitutionis comitatuum ; praecipue anecdoto vicecomitum et curiali instituto illustrata, 1831, ; Az 1843–44. országgyűlési időszakból néhány ismeretlenebb közjogi tárgy és megrögzött balvélemény felvilágosítva, 1844, ; Vázlatok a megyei alkotmányos élet múltjából. I-II., ; 1862, Jogtörténeti tanulmányok a magyar vármegyék szervezetéről, 1865, Kisfaludy Lipthay Imre Bars és Hont megyék alispánjának és országos törökügyi követnek emlékezete a XVII. századi megyei közélet tanulmányozásáúl újra átdolgozta,1867, ; A barsmegyei középponti székhelynek Aranyos-Marótról Lévára szükséges áttételéről, 1870, ; Trentsini Csák Máté és kortársai, 1874, Millenarium vagyis a magyar államiság ezeréves fordulójára 884-től 1884-ig, 1878.