Bókay János

* Igló, 1822. május 18. – † Budapest, 1884. október 20. / orvos, sebész, szemész, gyermekgyógyász, egyetemi tanár ; ; A családot eredetileg Bocknak hívták, Bókay János 1849-ben – Jókai Mór ösztönzésére – magyarosította a nevét. Középiskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Rozsnyón, Lőcsén és Eperjesen folytatta. Csak 16 éves korában tanult meg magyarul. Sárospatakon jogot hallgatott, de ez nem volt kedvére, ezért 1841-ben beiratkozott a pesti egyetem orvosi karára, ahol négy évig tanult, majd Bécsben folytatta tanulmányait, végül Pesten szerezte meg 1847-ben orvosdoktori oklevelét. A Schöpf-Merei Ágost (1804–1858) professzor által vezetett kisded kórházban lett segédorvos és ortopédiával kezdett el foglalkozni, majd aktívan bekapcsolódott a márciusi ifjak mozgalmába is, az 1848/49-es szabadságharc alatt pedig nemzetőrként szolgált. A szabadságharc leverését követően főnöke, Schöpf-Merei Ágost Kossuth Lajossal együtt emigrált, így Bókay János vette át ideiglenesen a gyermekkórház vezetését. Ez lett a magyarországi gyermekgyógyászat központja, később ebből nőtt ki az Országos Gyermekkórház, ahol nemcsak a férőhelyek száma nőtt, hanem lehetővé vált, hogy a beteg csecsemőkkel anyjuk is a kórházban tartózkodjon. 1861-ben a pesti orvosi karon a gyermekgyógyászat magántanára, 1867- ben rendkívüli tanára, 1874-ben pedig nyilvános rendes tanára lett. Fontosnak tartotta, hogy az orvosok mellett a bábákat is felkészítsék a korszerű ismeretek alkalmazására. Bókay egyik tagja volt a „pesti orvosi iskola”-ként ismertté vált orvostudóscsoportnak. Ő irányította a magyarországi himlőoltásokat szervező Országos Központi Védhimlőintézetet. Gyakran publikált a korabeli szaklapokban (Orvosi Hetilap, Zeitschrift für Natur- und Heilkunde stb.) és orvosi évkönyvekben. ; ; Főbb művei: ; A garatmögötti tályogokról. (Abscessus retropharyngealis) és a garatmögötti nyirokmirigylobról (Lymphadenitis retropharyngealis) gyermekeknél,1876, ; Über Retropharyngeal-Abscesse bei Kindern, 1876, ; Krankheiten der männlichen Sexualorgane. Die Krankheiten der Harnblase és Die Krankheiten des Mastdarms und des Afters, 1878–79. ; ; Két fia, ifj. Bókay János (1858–1937) és Bókay Árpád (1856–1919) is az orvosi pályát választotta. Az előbbi gyermekgyógyász lett és 1916-ban, az egyetem professzoraként bevezette a gyermekgyógyászatot, mint kötelezően szigorlati tárgyat. Az utóbbi belgyógyászattal, farmakológiával foglalkozott és a magyarországi szabadkőműves mozgalom egyik vezető képviselője volt.