Bernát István
Más - egyéb
* Rimaszombat, 1854. július 3. – † Budapest 1942. január 19. / jogtudós, agrárközgazdász, egyetemi tanár, lapszerkesztő, az MTA tagja (1927) ; ; A budapesti és a bécsi egyetemen jogot és államtudományt hallgatott, 1877-ben szerzett doktori oklevelet. 1877– 1888 között a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumban fogalmazó. 1884–1885-ben Ny-Európában és az USA-ban tanulmányutat tett. 1888–1892-ben a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban az iparostanonc iskolák felügyelője volt. Az 1880-as évek közepén került közelebbi kapcsolatba a szövetkezeti mozgalommal, 1892-ben kilépett az állami szolgálatból és 1894-ben gróf Károlyi Sándorral és másokkal megalapította a Hangya Szövetkezetet. 1906–1910-ben a rimaszombati választókörzet országgyűlési képviselője volt alkotmánypárti programmal. 1919–1925 között a budapesti tudományegyetem közgazdaságtudományi karán az agrárpolitika nyilvános rendes tanára (1919–1921-ben a kar dékánja). 1925–1927- ben a Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt. Számos politikai és szaklapnak volt a belső munkatársa, szerkesztője (pl. Szövetkezés, Hazánk, Magyar Gazdák Szemléje, Időszaki Értesítések, Köztelek). Az MTA 1906-ban levelező, 1927-ben rendes taggá választotta. ; ; Főbb művei: ; Búzánk és lisztünk kivitele szemben a külföld versenyével, 1884, ; Észak-Amerika. Közgazdasági és társadalmi vázlatok, 1886, ; A vagyonmegoszlás az újabb magyar társadalomban, 1888, ; A szövetkezés jövőjéről, 1891, ; Gazdasági szövetkezés hazánkban, 1891, ; Nyolcórai munkaidő, 1892, ; Változások küszöbén (szociálpolitikai tanulmányok), 1893, ; A kisiparról, 1895, ; Zálogba tett Magyarország (németül is), 1895, ; A magyar agrártörekvések célja és jogosultsága, 1896, ; A szövetkezés gazdasági, erkölcsi és politikai tekintetben, 1902, ; Agrárpolitika, 1903, ; A magyar demokrácia múltja, jelene és jövője, 1904, ; A magyar földbirtok tehermentesítése, 1905, ; Szocialista programok, 1906, ; A tudományos szocializmus csődjéről, 1907, ; A földbirtok megoszlásáról, 1908, ; Új földtehermentesítés, 1911, ; A szocialisták agrárpolitikája, 1911, ; Az általános választójog eredményei, 1912, ; A demokrácia védelme, 1913, ; A földkérdés megoldása, 1922, ; Elválók és öngyilkosok, 1927, ; Tanulmányok az agrárpolitika és a magyar agrármozgalom köréből, 1927, ; A szociáldemokrácia és a bolsevizmus, 1928, ; A falu villamosítása, 1931, ; Küzdelmek és eredmények. Életrajz és emlékezet, 1936, ; Szétfoszló demokráciák, 1939.