Az óvárosi ferences templom

A ferencesek templomát és még ma is működő kolostorát nem hiteles források szerint IV.(Kun) László magyar király építtette a morvamezei győzelem feletti örömében. ; Az Urunk Születésének Hírüladása – Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt pozsonyi ferences templom a Pozsony-Óváros területén jelenleg működő templomok közül a legrégebbi. 1297. március 24-én szentelte fel Jakab püspök, esztergomi érseki helynök. A szentelésen III. András magyar király mellett maga Ladomér érsek is részt vett, valamint további négy püspök, köztük a nyitrai is. ; A XIV. században a templomhoz kolostor is épült, amelyet a XVII. Században teljesen átépítettek, és folyamatosan több ízben is bővítettek és átalakítottak. ; A templom és a kolostor a város és egész Magyarország szempontjából fontos történelmi szerepet játszott. Kezdettől fogva itt volt Magyarország legrégibb ferences rendtartománya, az ún. Mariana magyar ferences provincia székhelye. A történelem folyamán sokszor tartottak itt ún. tartományi káptalant. ; Több mint két évszázadon át a ferences templomban választották a pozsonyi városbírót. 1563-tól 1830-ig tizenkilenc magyar király itt ütötte aranysarkantyús lovaggá az arra érdemes nemeseket, mindjárt a koronázási szertartás után. ; A templom a hozzátartozó kápolnákkal együtt egyedi épületegyüttest alkot, amely különböző korok építészetét és lelkiségét köti össze. A templom szentélyét eredeti gótikus stílusban újították fel, az ablakok körül festett díszítéssel, és a XIII. századból származó értékes, művészien kivitelezett kőfaragásokkal. ; A XVIII. század feléből származó főoltáron Szent István király és fia, Szent Imre eredeti barokk szobra áll. A főoltár festett ólomüveg képén a térdeplő Szűz Mária látható, mellette Szent Gábriel arkangyal, aki ünnepélyesen adja hírül Máriának, hogy a Megváltónak ő lesz az Anyja. Ez az oltárkép a XIX. Század végén készült. Az eredeti, vászonra festett oltárképet a szentély déli falán helyezték el. ; A templom eredetileg gótikus hajóját a Pozsonyt 1586-ban és 1590-ben sújtó földrengések után reneszánsz stílusban építették újjá. Ez az átépítés 1619-ben fejeződött be. A hajó mellékoltárai barokk stílusúak. A hajó legnagyobb mellékoltárán látható a XIV. századi márvány Fájdalmas Szűzanya szobor, amelyet Pozsony legszebb gótikus szobrának tartanak. A templomban a kései barokk kor legszebb mesterműve a Gode Lajos műhelyéből származó szószék, amelyen ószövetségi és ferences témájú domborműveket láthatunk. ; Jakab városbíró a XIV. század hatvanas éveiben a templom északi falához gyönyörű gótikus kápolnát építtetett Szent János evangélista tiszteletére. Ez a mai Szlovákia területén a francia gótika legkiemelkedőbb alkotásainak egyike. A kápolna impozáns bejárata fölötti – a Hírüladást ábrázoló – dombormű a háborúk során és tűzvészek következtében egészen tönkrement. A bejárat fölött a két sarokban valószínűleg a Jakab házaspár arcképe látható. ; A templom további kápolnája a sekrestye mellett, a főhajótól délre épült, eredetileg gótikus stílusú Szent Rozália kápolna, 1401-ből. Ma barokk és klasszicista díszítéssel látjuk. A legkésőbbi a templom bejáratától balra, a hajó északi oldalán 1708-ban épült Loretói kápolna, más nevén a Fekete Madonna kápolna, amely a Szűzanya szegényes házát jelképezi. Itt barokk freskótöredékeket láthatunk, amelyek nagy valószínűséggel arra a pestisjárványra utalnak, amely az 1711-1714-es években sújtotta a várost. ; A gótikus homlokzatot 1745-ben barokk stílusban építették át. A bejárat fölé az Immakuláta szobor került két angyallal. A bejárati részben viszont látható az eredeti gótikus portál felújított töredéke, a Mária-himnuszból vett felirattal: „Monstra te esse Matrem” – „Mutasd meg, hogy Anya vagy”. Ez a ferences templomhoz történelmileg szorosan kapcsolódó Mária-tiszteletre utal.