Az egykori újfalui temető

1780-ban a Szerdahely melletti, vele összenőtt Újfalu határában, a Téglaház dűlőben, a Pálffy család birtokán (a mai hotel és a járási hivatal területén) a szorosan összenőtt települések (Szerdahely, Újfalu, Pókatelek stb.) számára újabb temetőt létesítettek. A királyi rendelkezés értelmében (főképp higiéniai okok végett) a katolikus templom körüli temetkezést ugyanis be kellett szüntetni. ; Az újonnan megjelenő, illetve vissza-visszatérő járványok is egyértelművé tették, hogy a város közepén tovább nem működhetett az egyébként is zsúfolttá vált „öreg temető”, ezért alakították azt ki az újabbat, Újfalu és Sikabony között. ; Az egyházi anyakönyvezés vezetése óta (1673) tudjuk, hogy Szerdahely, Újfalu, Nemesszeg és Pókatelek halottjait a szerdahelyi, majd az újfalui temetőbe helyezték örök nyugalomra, míg Tejedeknek külön temetőik voltak. A ma kutyasétáltató hellyé degradált egykori tejedi temetőbe például sokan temetkeztek Nemesszegből is. ; Az újfalui sírkert alapításakor a Kondék állítottak benne nagykeresztet, amely helyett 1833-ban készíttetett kőkeresztet Finta Anna (ez a kereszt áll ma a templom mellett, az északi oldalon). ; A temető egyik felébe a katolikusok, másikba a reformátusok és evangélikusok temetkeztek. ; 1857-ben bővíteni kellett a hetvenhét éves temetőt, és a tagosítás során a Pálffyak engedélyével egy holdat csatoltak hozzá. ; Rá száz évire, az 1950-es évek végén a városi nagytemetőt „városrendezés okán” megszüntették, barbár módon ledózerolták – aki tehette, sírjait, őseit átmentette a Kisudvarnoki úti temetőbe, ám sok régi sír odaveszett, megsemmisült. Sajnos kegyeleti okokat is teljes mértékben figyelmen kívül hagyva, a leendő hotel és járási hivatal alapjait készítve, az elhunytak koporsóit, csontjait sem kímélve végezték durva munkájukat. A 20. század elején emelt Kriha-féle Jézus Szíve-kápolnát sem kímélték, falait ledöntve eltörölték a múltnak ezt a nyomát is.