Az 1994. január 8-i komáromi nagygyűlés emlékének emléktáblája

Az emléktáblát az 1994. január 8-i komáromi nagygyűlés emlékére állította a Csemadok Komáromi Területi Választmánya, 2009-ben. ; ; „Komárom 1994“ ; Történelmi léptékű eseményre került sor 1994. január 8-án a magyar szellemiség fellegvárában, Révkomáromban. ; Itt gyűltek össze a magyar nemzeti közösség által lakott községek - falvak és városok - polgármesterei, az önkormányzatok képviselői, a magyar nemzetiségű parlamenti képviselők és a magyar politikai pártok, illetve mozgalmak vezetői, hogy megtárgyalják azokat az égető problémákat, amelyek a rendszerváltozás után elemi erővel a felszínre törtek, és halaszthatatlanul megoldásra várnak. A nagygyűlés résztvevői megtárgyalták a magyar nemzeti közösség alkotmányos jogállásának állapotát, az önkormányzatok helyzetét, valamint a területi átszervezés és a közigazgatás reformjának addig ismert koncepcióit. ; Ehhez hasonló összejövetelre Trianon óta, az Osztrák-Magyar Monarchia romjain létrejött Csehszlovákia létezése idején, nem került sor. A révkomáromi nagygyűlés résztvevői ugyanis a dél-szlovákiai falvak és városok magyar lakossága által legitimált képviselők voltak. ; Az önkormányzatokat gyakran „negyedik hatalomként“ emlegetik, a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalom mellett. Ez egyben magyarázat arra, hogy a mindenkori politikai hatalmat gyakorlók különös figyelmet szentelnek az önkormányzatoknak és minduntalan keresik az önkormányzatok befolyásolásának lehetőségét. Szerencsére ez ma már Szlovákiában is csak törvényekkel valósítható meg, ugyanis a kézi vezérlés eszköztára gyakorlatilag kimerült. Tudvalévő, hogy az önkormányzatok helyzetének megnyugtató jogi rendezése Szlovákiában csak az Önkormányzatok Európai Chartájához való csatlakozás útján valósulhat meg. ; Az Együttélés politikai mozgalom megalakulásától kezdve pótolhatatlan szerepet vállalt a magyar nemzeti közösség társadalmiságának létrehozásában. A társadalmi szerveződés kiemelten fontos területeként kezelte az önkormányzatokat, amelyek szuverén pillérei a ma még törékeny demokráciának. Szuverenitásuk mindenekelőtt területiségben, a helyi szervezési kérdések önálló megoldásában, pénz és adóügyekben, a fejlesztési problémák kezelésében és statutáris kérdésekben nyilvánul meg. Ezt szokás helyi autonómiának is nevezni. Az említettekkel összefüggésben nyilvánvalóvá válik, hogy az önkormányzatok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a magyar nemzeti közösség életében. Erre ékes példa volt a révkomáromi nagygyűlés is. ; A magyar nemzeti közösséghez tartozók által lakott községek önkormányzatai összejövetelének szükségessége akkor merült fel, amikor a magyar pártok és mozgalmak parlamenti képviselőinek a magyarság és más etnikai csoportok jogállását erősítő törvényjavaslatai sorozatos elutasításra találtak a törvényhozásban. Egy önkormányzati nagygyűlés és egy magyar nemzeti bizottmány létrehozásának a gondolata megfogalmazódott az Együttélés IV. Kongresszusán is, 1993 februárjában, Komáromban. A magyar pártok és mozgalmak közti ilyen jellegű konszenzus hiányában az önkormányzatok találkozójának gondolatát, majd később annak megszervezését a Csallóközi Városok és Községek Társulása vállalta fel. A szervezési munkák nagy hányadát az említett településközi szövetség végrehajtó szerve, a Csallóközi Városok és Községek Társulásának Tanácsa végezte el. Tekintettel a CSVKT Tanácsának felhívása után kialakult helyzetre, a szervezőmunkában aktív szerepet vállaló polgármesterek (tanács tagjai) rengeteg töprengés és belső vívódás után, az Együttélés azonnali és széles körű támogatásával, majd a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom bekapcsolódásával megvalósulhatott a révkomáromi nagygyűlés. Mindazok, akik a komáromi nagygyűlés szervezésében a kezdetektől hatékonyan kivették részüket, azok tudják igazán, hogy a hazai magyar nyelvű sajtó – kevés kivételtől eltekintve – az előkészületekről nem tájékoztatott teljes hitelességgel. A ma és a jövő nemzedéke számára vár a révkomáromi nagygyűlés előzményeinek valós és tényszerű története. ;

Dr. Kvarda József