A volt bencés kolostor épülete és Szeder Fábián emléktáblája Komáromfüssön
Épület, építmény
Szeder János Fábián (1784. június. 24., Csáb - 1859, december 13., Füss), bencés áldozópap, tanár, a legjelentősebb személyiség, aki Füssön , tevékenykedett. 1793-tól Ersekújvárban, majd Komáromban tanult. 1797- től Révay Miklósnál irodalmat, 1798-tól Kulcsár Istvánnál szónoklattant tanult. 1800-tól a pozsonyi akadémián a filozófia hallgatója volt. 1802-ben Esztergomban írnoki tisztséget töltött be, 1803-ban Nagyszombatban gazdasági hivatalt. 1803. november 5-én belépett a bencés rendbe. Teológiai tanulmányait Győrben és Pannonhalmán végezte, 1808. augusztus 23-án szentelték fel. Esztergomban 1808-1811 között mint gimnáziumi tanár szónoklattant oktatott, 1811-1812-ben Győrben irodalmat, 1812- 1813-ban a győri gimnázium igazgatója, 1813-1816-ban Sopronban a gimnázium igazgatója, 1816- 1817-ben Dömölkön hitszónok, 1817-1819-ben Győrben házfőnök és a gimnázium igazgatója, ugyanezt a tisztséget töltötte be 1819-1824-ben Nagyszombatban, 1824- 1826-ban Komáromban, 1826-1830-ban Esztergomban. 1830 és 1832 között Pannonhalmán tanár volt és a filozófia 3. évfolyamában neveléstant, esztétikát, okirattant, módszertan tanított. Emellett pénz-, ásvány- és régiséggyűjtést szervezett. 1831. február 17-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1837-ben lemondott tisztségéről. 1832-ben kinevezték a főapátság levéltárosának, 1838-ban könyvtárosnak. Korábban, 1823-ban vették fel a római arkádiai társulatba, kik közt llissia Amintas nevet viselt. Megérdemelt elismerést kapott a főapátság épülete alatt lévő kert elrendezéséért. Külön figyelmet szentelt a szeder termesztésének, amiért a helytartó kitüntette őt. 1841-ben füssi jószágkormányzó lett és ebben a tisztségében megmaradt egészen a haláláig. Kezdetben nem akart Füssre jönni (Czinár Mórt helyettesítette, aki ezt a tisztséget elutasította), de végül megtetszett itt neki és békességben szentelhette idejét a fák nevelésének. A Füssön töltött évek munkássága legtermékenyebb időszakához tartoztak. Megvizsgálta a föld minőségét és kikísérletezte, hogy milyen növényfajokat a legelőnyösebb itt termeszteni. Híresek voltak gyümölcsfáinak hozamai, saját kezűleg gondozta a facsemetéket és szívesen sétált virágai között. Feljegyzéseket készített, sok ismert személyiség megfordult itt. Az emberekhez tisztelettudó és igazságos volt. Nem volt az 1848/49-es magyar szabadságharc eszméinek a híve, jobban megfelelt neki a régi rend. Különösebb gondok nélkül irányította a nagybirtokot 1850 után is, amikor sor került a tagosításra . Kezdetben jó kapcsolatokat ápolt a főapátságga , de, idősebb korában már kevesebbet utazott. A helyi temetőben van eltemetve. Emléktábláját, mely a parókia épületére került, 1995-ben avatták fel ünnepélyes keretek között. ; Munkássága figyelemre méltó. Sok cikket, tanulmányt, mesét, vígjátékot, verset, írt, melyeket 1819-1841 között jelentetett meg a következő folyóiratokban: Aurora, Szépliteraturai ajándék, Koszorú, Hasznos Mulatságok, Kedveskedő, Uránia, Felsőmagyarországi Minerva, Regélő, Egyházi Tár és Tudományos Gyűjtemény. Foglalkoztatta a heraldika, pomológia , etnográfia , könyvtárosság és egyéb tudományos területek. Szeder Fábián tekinthető az első magyar néprajzkutatónak: a kor nívós fórumain publikálta A’ palóczokról című értekezését. Művében népe, a palócok Csábon megismert kultúráját, eredetét, nyelvezetét, életüket, kincseiket ismertette. Munkássága olyan terjedelmes, hogy itt csak a legjelentősebbek ismertetésére válalkozunk. Nyomtatásban megjelent: ; 1. Öröm dal, melyet Ft. Fehér György úrnak, midőn a győri kir. tud. kerületben az iskolák és tudományok igazgatását elkezdte bemutatott a győri kir. gymnásium Sz. István hav. 1818. Győr. ; 2. Ode dicata a gymnasio r. Jauriensi ord. S. Benedecti. Győr, 1818. ; 3. A katholikusok tanítása a protestantizmusra nézve. „ Fordítás németből, Nagyszombat, 1820. ; 4. Válogatott darabok, melyek néhány jeles honi munkából, a magyar olvasást kedvelő ifjúság számára szedtek ki. yőr , 1821. ; 5. Ázael halála, avagy Dina elragadtatása. Dugát J. P. nyomán. Pest 1826. ; 6. Kisded köszöntő zsebkönyv az ifjúság számára . Esztergom, 1827. Második kiadás. Esztergom, 1827. ; 7. Nepomuk Szent Jánoshoz való ájtatosság. Pest, 1829. ; 8. Örömének, melyet Ő Eminencziája divékujfalusi és rudnai Rudnay Sándor úrnak átnyújtottak, midőn a szentséges római anyaszentegyház Cardinálissága jelességeinek átvétele után Bécsből január 1829. Esztergomban szerencsésen megérkeznék. Esztergom, 1829. ; 9. Örömvers, melyet mélt. És főt Kováts Tamás úrnak, Pannonia hegyén levő Sz. Mártonyi főmonostor főapátjának, midőn fényes székébe febr. 14. MDCCCXXX. Ünnepi szertartással beiktattatnék, tiszteletére készített Szeder Fábián ugyanazon Sz. Benedek- rendjének egyik tagja . Esztergom, 1830. Több kéziratos műve a főapátság könyvtárában van elhelyezve. 1828- 1833 között Esztergomban az Uránia nemzeti almanachot szerkesztette, mint újévi ajándékot.