A szeretőm udvarába van egy magos nyárfa
Ének
1. A szeretőm udvarába' van egy magos nyárfa, ; Arra já rok el, alóla rám hajlik az ága, ; Szagos a levele, rajtam van a falu nyelve ; Mégis van a szeretőmnek hozzám igaz szíve. ; ; 2. Az éjszaka elaludtam, de rosszat álmodtam, ; Kesely lábú kis pej lovam kárba bocsájtottam, ; Rám is becsültették azt a sűrű, kerek erdőt, ; Megfogadom, soha többé nem tartok szeretőt.