A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus templom

Az első templom a XIII. század első felében készült forró mészhabarcsba fektetett lapos, vörös téglákból. Négyszögletes hajójához kelet felől félköríves szentély kapcsolódott, és hogy a nyugati tornya is megépült az 1300-as évek elejéig, bizonyítja a déli oldala lábánál a késő román kori ajtónyílás. A magas, gótikus arányú, sarkain lépcsőzetes haránttámos harangtorony a XIV. századi átépítés emléke (két fölső emeletének külseje és késő barokk órapárkánya az 1800-as évek hagyatéka). Az 1300-as évek stílusát a régi hajó sarokpillére és két „véletlenül” megmaradt csúcsíves kő ajtókeret szemlélteti, az egyik a hajó déli bejáratához, a másik a középkori sekrestyéhez készült. Most másodlagos helyükön láthatók. ; Az épületet 1933-ban teljesen kiforgatták eredeti mivoltából: lebontották a román kori szentélyt és a hajó fölső részét, majd egy hatalmas neoromán ízlésű „hajót” toldottak a templom keleti oldalához. A belsőt kazettás síkmennyezettel fedték be, a falak neobarokk dekorációt kaptak, régi Szent András patrocíniumát a Rózsafüzér Királynőjére változtatták. ; A parókia 1332 és 1337 között Sancti Andreaként szerepel a pápai dézsmajegyzékeken, 1490-ben „possessio Eghazfalva alio nomine Zenthandras” olvasható Hunyadi Mátyás adománylevelében. A király Szentandrásúri Illyés birtokát adta át a Vízközi családnak, néhány évvel később Szüllő (Zyllew) Mihály is részt kapott a földbirtokból. 1507-ben Egyházy Fábián özvegye, Erzsébet nemesasszony adta át itteni kúriáját és javait a pozsonyi prépostnak (ezeket 1591-ben Olgyay Péter visszavásárolta), 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztoztak az egyházfai földeken. 1540-ben a magvaszakadt Csorba János részét szerezte meg Illésházy Illyés Tamás pozsonyi alispán. 1647-ben a község földesurai között találjuk a Martonfalvai famíliát, a XVII. század derekától az első világháborúig a Pálffy grófok voltak a környék legnagyobb birtokosai. ; Egyházfa lakói 1643-ban áttértek a református hitre, ám nem sokáig gyakorolták az új vallást. 1674-ben rekatolizáltak gróf Pálffy János „meggyőzésére”, ettől fogva Pozsony vármegye örökös főispánjai voltak Egyházfa kegyuraságai. ; ; Egyházfa (Kostolná pri Dunaji) Pozsonytól 25 kilométerre nyugatra található, a Fekete-víz (Cierna voda) és a Kis-Duna között. Neve először 1308-ban bukkan fel írásban „Egyhazfalu, alias Szent Andrasur” formában, amiből három dolgot tudhatunk meg: a -fa végződés, amint a Dunántúlon gyakorta, a falu rövidült alakja, a középkori plébánia védőszentje András apostol volt, a régi magyarok tiszteletből megurazták patrónusukat, még a Szent Keresztet is.