A Rodostói ház

A Rodostói ház szerves egészet képez a Hóhér-bástyával. Utóbbi azon kevés pontok egyike, ahol még megszemlélhető a hajdani középkori kassai városfal. A bástya udvarán áll a Rodostó-ház egyik fele, melynek eredetijében II. Rákóczi Ferenc törökországi száműzetése éveit töltötte 1720 és 1735 között. ; A magyar állam - Thallóczy Lajos kezdeményezésére - 1905-ben leszereltette és 29 ládába csomagolva Kassára szállíttatta Rákóczi fejedelem rodostói ebédlőházának művészi részleteit, hogy ott újra felépítsék az ebédlőház mását. A ház tervezési munkálatai a trianoni békeszerződést követően félbemaradtak. (Ugyanakkor 1926-ban az akkori isztambuli magyar követ Tahy László, a Külügyminisztérium megbízásából elkezdte felkutatni a már nagyon rossz állapotban lévő, a magyarokhoz köthető rodostói házakat. A magyar követ – a Külügyminisztérium utasítására és a török kormány engedélyével – 1927-ben 500 török fontért (1500 pengő) megvásárolta a Rákóczi ebédlőházának tartott 17. századi épületet.) A rekonstrukció végül – Lux Kálmán 1908-ban készített tervei alapján, a Hóhérbástya toldalék-épületének átalakításával – 1941-43-ban valósult meg a Kládek és fivérei cég kivitelezésében. Az ebédlőház tehát nem tekinthető az eredeti épület pontos másának. ; Az ebédlőház berendezésének teljes befejezésére a háborús események miatt nem kerülhetett sor. Az épület 1990-ig múzeumi raktárként szolgált. Érdekesség, hogy a berendezést tartalmazó 29 láda az I. világháború után egészen 1936-ig egy ház pincéjében volt elásva, teljesen elfeledve. Az eredeti gondolat megvalósítására - II. Rákóczi Ferenc emlékházának berendezésére - 1990-1991-ben került sor, amikor is ezek a helyiségek kiürültek és az ebédlőház egyes elemei (festett faburkolatok, stukkódíszítés, rácsos ablakok) restaurálásra kerültek. ; ; Helyiségek: ; ; Az első hat helyiség a földszinten, a többi az emeleten található. ; ; I. helyiség ; Röviden ismerteti II. Rákóczi Ferenc életét és a Habsburg ellenes rendi felkelést. A teremben találhatók többek között képek a fejedelmről, a borsi kastélyól, édesanyjáról, Zrínyi Ilonáról és édesapjáról, I. Rákóczi Ferencről. Itt található a szécsényi országgyűlés cikkelyének másolata, valamint Éder Gyula 1909-ben festett képe (II. Rákóczi Ferenc bejövetelere Kassára) ; A helyiség továbbá bemutatja a Kassát a szabadságharc ideje alatt. Fényképmásolatok Károlyi Sándorról és Bercsényi Miklósról. Fegyverek és kuruc zászlómásolat. ; ; II. helyiség ; Ebben a helyiségben mutatják be a fejedelem és társainak hazaszállítását és a hozzá kapcsolódó emléktárgyakat, emlékérmek, képeslapok, a kassai temetésre készült fém koszorúk, valamint egy portré a fejedelemről, Mányoki Ádám nyomán (Keisz K.). ; ; III. helyiség ; Itt találhatók az Edvi Illés által készített akvarellek (1904), Bercsényi Miklós házának részletei, valamint Mikes Kelemen szobájának mennyezete. ; ; IV. helyiség ; A kassai Rodostói ház építésről készült képek (1940-43), valamint Lux Kálmán tervei alapján készült makett. ; ; V. helyiség ; Ebben a teremben található a Rákóczi-család galériája (Rákóczi Ferenc, Rákóczi György, Sarolta Amália), valamint a fejedelem személyes tárgyai. Több érme és Mikes Törökországi leveleinek első, 1794-es kiadása. ; ; VI. helyiség ; A teremben korabeli török berendezés került kiállításra. Itt tekinthető meg az a videó-felvétel, amelyet 1906-ban készítettek az újratemetésről. ; ; VII. helyiség ; A rodostói kápolnából származó emléktárgyak, többek között miseruhák találhatók a teremben, Edvi Illés Akvarelljei mellett. ; ; VIII. helyiség ; Az utolsó helyiség az eredeti ebédlő, aminek elkészítésében maga a fejedelem is tevékenyen részt vett, utolsó éveiben kézművességgel foglalkozott (faragott és festett). A helyiségbe belépni nem lehet, hiszen padlózata is eredeti. Itt található a fejedelem halotti ruhájának csipkéi és halotti leple is.