A Magyar Országgyűlés Háza (1802-1848)

A Klarasszia-utczából, a főgimnázium kapujának átellenében, a régi Országház épületében lévő Boltívhez jutunk, mely a Mihály-, illetőleg a Ventur-utczába vezet. Itt a Boltív alatt van a városi kézikönyvtár, a mely 1900 október hó 1-én nyílt meg. Alapja a régebben fönnállott pozsonyi "Haladó-kör" egyesületi könyvtára. A benne levő kötetek száma megközelíti a 7000-et, a folyóiratokkal együtt a 10.000-et. A könyvtár személyi és dologi kiadásait a város fedezi, a mely ezenfölül évenként még 2000-2400 koronát fordít a könyvtár gyarapítására. Ugyanezen czélra az állam évenként 2000 koronát áldoz, 40.000 koronával pedig az építendő állandó helyiséghez fog hozzájárulni. Legközelebb meg fog valósulni a kulturpalota eszméje, s e kulturpalotában a városi természetrajzi múzeummal, a tervezett állandó képtárral stb., a városi közkönyvtár is elhelyezést nyer. ; A Boltív alól a ujabb országház elé jutunk, mely Pozsony egyik legnagyobb épülete. „Építette 540 négyzetölnyi területen, 4 házhelyen Mária-Terézia udvari építészének Hildebrand Lukácsnak a felügyelete alatt Römisch kamarai építész 1753-ban. A rengeteg épület frontjában 60-nál több ablak van s kapuja felett pompás vasművű balkon ékeskedik. Egy a balkon felett a falba alkalmazott feliratos márványtábla az épület építésének céljául az igazságszolgáltatást mondja. ; "Curia Fisci Regii Hung. Regnante Maria Theresia Augusta Hung. Boh. Regina, Austriae Archiducissa, Ut juncta Clementiae Justitia in ea perennet Amplior operibus a fundamentis extruxit A. R. S. 1753. Futura deserit, qui praesentia negligit." ; E Kamará-nak nevezett épületben tartották a magyar Rendek és főrendek 1802-től 1848-ig országgyűléseiket. Ez épületben alapította gr. Széchenyi István 1825-ben nov. 3-ikán a Magyar Tudományos Akadémiát, amely hazafias célra ugyan e teremben ugyanazon a napon gr. Károlyi György, Vay Ábrahám és gr. Andrássy György nevezetes összegeket ajánlottak fel. E teremben mondották ki az 1843-44. évi országgyűlésen a magyar nyelvet, a törvényhozás, a közigazgatás és a tanítás nyelvének. E teremben szólott, századok után először, 1847-ben nov. 7-ikén a király (V. Ferdinand) magyarul a rendekhez. E teremben alkották meg az 1848-ik évi dicső törvényeket. Újabban Pozsony szab. kir. város közönsége ennek emlékére a következő vörösmárvány emléktáblát tétette az épület falára: ; "Magyarország fő- és nemesi rendjei a népszabadság eszméjétől föllel- ; kesülve, e történelmi nevezetességű palota tanácskozási termeiben alkot- ; ták meg halhatatlan emlékű nagy művöket, ; Az 1848-iki TÖRVÉNYEKET ; és azokkal a modern magyar államot. ; Örök dicsőség ; és a fölszabadított népmilliók hálája emlékükre. ; A nagy esemény színhelyét az utókor számára ez emléktáblával meg- ; jelölni hazafias lelkesedéssel elrendelte ; POZSONY szab. kir. város ; törvényhatósági bizottságának 1898. évi márczius hó 7-én tartott közgyűlése." ; ; (Az impériumváltás mint megannyi mást, ezt a táblát is eltüntette.) ; „1849-től fogva az épület katonai laktanyává lett. 1859-ben a cs. kir. Helytartóságé, majd ennek feloszlatása után a kir. Váltótörvényszék s a cs. kir. Pénzügyi Procuratura hivatalai költöztek be. Ujabban iskolák és chemiai laboratorium is voltak benne elhelyezve. Legujabban, 1891-óta, mikor a Budapesten elhelyezett kir. Itélőtáblát decentralizálták, a kir. Itélőtábla foglalja le részben. E tábla működési tere Pozsony, Nyitra, Trencsén, Liptó, Árva és Bars megyékre, illetve a pozsonyi, nyitrai, trencséni, rózsahegyi és aranyos-maróthi kir. Törvényszékekre és az ezek alá rendelt 36 járásbíróságra terjed ki. ; A nagy épület egy másik részében a kir. Főügyészség működik. Ez a bűnvádi perrendtartás életbeléptetésével, 1900. Januári-sején lépett a kir. Itélőtábla mellett, de attól függetlenül életbe. Hatásköre ugyanazon területre terje ki, mint a kir. Itélőtáblájé. ; Az épület többi helyiségeit a VI. számú m. kir. Kataszteri felmérési feügyelőség és a m. kir. Kataszteri térképtár foglalják el. Az épületnek e sok célra történt felhasználása természetesen magával hozta eredeti tervezetében való átalakulását. A régi gyűlésterem is teljesen átalakult.” ; 1953-tól az Egyetemi Könyvtár székhelye.