A "Kis Prépostlak" homlokzati falképei

Tőzsér Árpád a "Séta a pozsonyi Káptalan utcában" című visszaemlékezésében a következőket írja a Káptalan utcai "kis Prépostlak"-ról: ; "Szabadon csodálhatók viszont a szintén közeli 15-ös számú ház, az úgynevezett Kis Prépostlak román stílusú idomai és frissen felújított külső falfestményei. De mindez már az én személyes történelmemnek is része. ; A hatvanas években sokáig laktam a közeli Vödric utcában (ma már csak a helye van meg az utcának, házait az Új Híd építése idején lebontották, s fölrobbantották például az addig a dóm tőszomszédságában álló zsinagógát is): akkoriban szinte napjában végigmentem a Káptalan utcán és gyakran megálltam a történészek által a város legrégibb házának mondott Kis Prépostlak előtt. Tudtam, hogy Pray György a káptalan levéltárában, azaz valahol itt találta meg a később róla elnevezett kódexet (1770-ben), s benne az azóta már minden magyar által szinte versként, a nemzet nagy elégiájaként ismert Halotti Beszéd szövegét. S mivel a régi írások szerint a Kis Prépostlak is az 1200-as évek elején épült, s a felbecsülhetetlen értékű nyelvemlékünk is akkoriban került Pozsonyba (a közeli Deáki község templomából, ahol a kódex misekönyvként szolgált), meg voltam róla győződve, hogy az a bizonyos Pray-féle levéltár csak ebben a 15-ös számú házban lehetett. S nagy volt a csalódásom, mikor megtudtam, hogy a nevezetes kódex bizony nem a Kis Prépostlakban, hanem a dómban (pontosabban persze az ott elhelyezett levéltárban) várta több mint ötszáz éven keresztül a felfedezőjét. De a reflexeimet már nem tudta megváltoztatni a tudásom: a Kis Prépostlak „görnyedő, időkorhadt falazata és úgy az utcai homlokzaton, mint az udvari falakon is végigfutó félköríves román oromdísze" (Ortvay Tivadar) engem azóta is változatlanul a Halotti Beszédre és korára emlékeztet." ; ; A ház utcai homlokzatán ma két kép látható, mindkettő egyházi énekhez (himnuszhoz) kapcsolódik. ; Azon a képen, amelyiken legfelül az "Ecce panis angelorum" (Íme az angyalok kenyere) szöveg olvasható, két térdelő angyal emeli magasba a szentségtartót benne az ostyával. A baloldali angyal lábainál a pozsonyi vár (vagy egy rá emlékeztető épület)körvonalai vehetők ki. A háttérben hegyvonulat (Kis-Kárpátok?) sejlik, jobbról két épület (Pozsony házai?) látszik. ; A kép alján az Ecce panis angelorum kezdetű himnusz egyik változatának sorai olvashatók. ; ; A másik falképen legfelül a "Regina coelerum" (Mennyek királynője) felirat olvasható. ; A képet kissé bizonytalanul tudom értelmezni. A piros ruhás ülő alak - feje fölött hármas koronával - talán az Atya, a mellette ülő nő pedig Mária. ; (Lehetséges az is, hogy itt egy áldoztatást látunk, a főpap ostyát ad a hozzá járulónak.) ; Baloldalt egy téglalap alakú mezőben a "MANE" (manna?) szó látható. ; Jobboldalt alul a hívők serege feletti szalagon a "Rorate Rorate coeli de super" szavak olvashatók. Ezek az adventi hajnali misék kezdő énekének szavai. ; ; A két kép véleményem szerint a XVIII. század elején vagy a XVII. században készülhetett.