A háromszoros magzatgyilkos (Szabó Vilma kimënt a kis kertbe)

Szabó Vilma kimënt a kis kertbe, ; Lefeküdt a cidrusfa tövébe. ; Éppen akkor mëntem el mellëtte: ; -- Kelj fel Vilma, kerës a vármëgye. ; ; Szabó Vilma nem vëtte tréfára, ; Felugrott és elmënt a csárdába. ; Parancsol a kocsmárosné lányának, ; Tíz ice bort hozzon ki Vilmának. ; ; Szabó Vilma borát nem ihatta, ; Kilenc csendőr az ajtót nyitotta. ; Csendőrkáplár elkiáltja magát: ; – Jertëk fiúk, fogjátok el Vilmát. ; ; Szabó Vilmát hat zsandár kiséri, ; Szeretője az ablakon nézi. ; – Ne nézd rózsám gyászos életëmet, ; Mind te érted szenvedëm ezëket. ; ; Szabó Vilmát három csendőr vallassa, ; Szeretője az ablakon hallgassa. ; – Vald ki Vilma mindën bűneidët, ; Hová tëtted, három gyermëkidët? ; ; – Az egyikët, diófa tövébe, ; A másikat, a Tisza fenekére. ; Harmadiknak most vagyok gyilkossa, ; Jaj, istenëm fel lëszëk akasztva. ; ; – Szabó Vilma nem-ë fáj a szívëd? ; Hogy megölted három szép gyermekëd? ; – Dehogy nem fáj, talán meg is hasad, ; Halálomig zörgetik a vasat.