A Hallgatagsághoz páholy páholyháza (Csemadok székház)

A szabadkőművesek találkozóhelyei kezdetben főúri rezidenciák, polgári házak illetve bérelt lakások voltak. Így volt ez sokáig Pozsonyban is. ; A pozsonyi A hallgatagsághoz (Zur Verschwiegenheit) páholy 1879-től egy Híd utcai szállodában (ma a Carlton) bérelt tizenegy szobát a harmadik emeleten több mint harminc évig - minden megvolt, ami egy páholyhoz kell, szentély, az elveszett lépések csarnoka (előcsarnok), sötétkamra, öltöző, étkező, stb. A belső terek kialakítása pazar volt, egyiptomi stílusú díszek, pl. színes faragott szkarabeuszok. A főmesteri szék III. Ramszesz trónszékének pontos másolata volt. Jellemző, hogy a budapesti nagypáholyház részére két szfinxet adományoztak a berendezésükből. ; Amikor a szálloda új tulajdonost kapott, a szabadkőművesek felhagytak a bérléssel és egy Széna téren (a későbbi Május 1. tér) vásárolt házat építettek át saját páholyházukká, s ide költöztek 1912-ben. A timpanonnal díszített klasszicizáló ház tetején egy Prométheusz szobor állt. ; A Zur Verschwiegenheit és a Testvériség páholyon kívül még tizenegy bécsi és egy prágai páholy tartott itt munkákat. Mindazonáltal vendéglőkben is gyakran rendeztek összejöveteleket. A páholyházban az elkészülte után nem sokkal szabadkőműves múzeumot is berendeztek. ; Az első Csehszlovák Köztársaságban tovább élt a szabadkőművesség. Egészen 1938-ig, amikor a szlovák parlament feloszlatta a szabadkőműves szervezeteket és elkobozta vagyonukat. A háború után lassan újjáéledt a szabadkőművesség, de a kommunista hatalomátvétel után "önként" feloszlott. A páholyház különféle hivatalok céljaira szolgált, többek között a Csemadok pozsonyi székházaként is. ; Az 1990-es években a Csemadok megvásárolta Pozsony városától az épületet, s itt működteti az országos tanács székházaként. ; ; Vári László írása.