A gyilkos feladja magát (Túl a Tiszán rezgő nyárfa tövébe)

Túl a Tiszán, rezgő nyárfa tövébe, ; Egy kislány ül Barna Jancsi ölébe. ; Egyik nézi a Tiszán a habokat, ; Másik nézi, égën a csillagokat. ; ; Barna Jancsit arra kérte babája, ; Édësanyját küldje a másvilágra. ; Édësanyját kihítta a mezőrë, ; Barna Jancsi nagy kést szúrt a szívébë. ; ; Vérës lëtt a Barna Jancsi gatyája, ; Majd kimossa, szeretőjë, babája. ; – Mosd ki babám, ingëm, gatyám, fehérrë, ; Holnap mëgyëk csëndbiztos úr elébë. ; ; – Adjon Istën, csëndbiztos úr jó napot, ; – Adjon Isten, édës fijam, mi bajod? ; – Csëndbiztos úr, ëgy volna a kérésëm, ; Egy kislányér az anyámat mëgöltëm. ; ; – Barna Jancsi kár volt nékëd azt tënni, ; Egy kislányér az anyádat mëgölni. ; – Csëndbiztos úr, régën volt ellënségëm, ; Az a kislány nëm lëhët feleségëm. ; ; Túl a Tiszán, most faragják azt a fát, ; Amellikrë Barna Jancsit akasztják. ; Fújja a szél fehér ingét gatyáját, ; Más öleli Barna Jancsi babáját.