A bárólány és a juhászlegény (Esik eső jaj dë szépën csëpërëg)

Esik eső, jaj, dë szépën csëpërëg, ; Endre báró szobájába kesërëg. ; Juhász legény, jaj dë szépen furujáz, ; Bëhallatszik Endrë báró ablakán. ; ; Endrë báró nyergëlteti a lovát, ; Körüljárja legkedvesëbb tanyáját. ; Sírva kérdi juhászlegény anyjától, ; Nëm látta-ë a kisasszonyt valahol. ; ; – Báró uram, az igazat mëgvallom, ; Má két héttől a bojtárját nëm látom. ; Má két héttől a bojtárját nëm látom, ; Talán bizony véle van a kisasszony. ; ; Endrë báró hintót küld a lányáér, ; Kilenc csendőrt meg a juhász bojtárért. ; Elől ül a kisasszony a hintóba, ; Hátul mëg a juhász legény vasalva. ; ; Jaj, dë szépen kifaragták azt a fát, ; Amellilkre juhász legént akasszák. ; Fújja a szél fekëte göndör haját, ; Mért szerette Endrë báró lëjányát. ; ; Esik eső, jaj, de szépen csëpërëg, ; Báró lánya szobájába kesërëg. ; – Én istenëm mér lëttem báró lánya, ; Mér nëm lëttem juhász legény babája. ; ; Már én többé az utcára nëm mëgyëk, ; Mer azt mondják, juhász legényt szeretëk. ; Feketë gyász, fehér selëm zsëbkendőm, ; Juhász legény volt az első szeretőm.